A Nébih jelentése szerint a sárgabarack magjában egy olyan anyag található, mely cianid mérgezést okozhat, és akár halálhoz is vezethet.
Sose felejtem el, milyen nagy lelkesedéssel vártam, hogy anyukám befőzze a kertünkben termett sárgabarackot. No, nem azért, mert annyira rajongok a lekvárért (bár kétségtelen tény, hogy nagyon finom, de én a félig érett, ropogós gyümölcsöt jobban kívánom a fáról, az olyat, ami rajtam kívül keveseknek kell, mert még csak félig ízesítette meg a nap), hanem a magjai után sóhajtoztam.
Alig vártam, hogy kezembe kerüljön a konyhai maradéknak kikiáltott kincs, s már szaladtam is vele az udvarra, hogy a betonjárdán megtörjem. Lelkesen csattogtattam a kalapácsot a levált gyümölcshús levétől ragadós csonthéjon, és mohón faltam a belsejét – ahogyan a mandulát szokás.
Mindig is nagyon szerettem enni, ezért minden ehetőnek vélt dolgot megízleltem – finnyáskodás nélkül. A barackmagot akkoriban nemcsak én szerettem feltörni, hanem körülöttem minden gyerek. Az utóbbi évek ezirányú kutatásainak elolvasása után csodálkozva gondolok vissza arra, hogyhogy nem kaptam mérgezést...
A sárgabarack magjában ugyanis egy amigdalin nevű cianogén glikozid található. Amikor valaki elfogyaszt egy magot, akkor az amigdalin cianiddá alakul át az ember szervezetében. (Pontosabban hidrogén-cianid szabadul fel, ami az egyik legveszélyesebb mérgező vegyület.)
A cianid mérgezés álmatlanságot, szomjúságot, levertséget, hányingert, lázat, fejfájást, idegességet, izom-, és ízületi fájdalmat, vérnyomásesést, szapora légzést, magas pulzusszámot, gyengeséget okozhat. Ha nagy adagban kapja az ember, akkor károsodhat az agya, a szív és az idegek is, sőt, akár halál is beállhat.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/07/30/tudtad-hogy-a-barackmagtol-akar-meg-is-halhatsz
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
