A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:
Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.
A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.
A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.
A csontok szempontjából kulcsfontosságú kalcium + D-vitamin kombináció másik tagját, a D-vitamint tekintve szintén aggodalomra adnak okot a statisztikák. A D-vitamin-hiány már-már járványszerűen terjed, a hazai lakosság jelentős része is D-vitamin-hiányos, és pótlásra szorul. Sokan próbálnak javítani a helyzeten, és pótlásra törekednek. A legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy tűnik, nem mindegy, hogy milyen formában jut a szervezetbe a D-vitamin.
A legújabb eredmények alapján a növényi vagy gombaeredetű D2-vitamin (ergokalciferol) kevésbé képes a szervezetben hasznosulni, mint az állati forrásból, így a halból, májból vagy tojásból nyert D3-vitamin (kolekalciferol). Úgy tűnik, hogy azoknál, akik vitaminpótlás céljából D3-vitamint kapnak, kétszer nagyobb mértékben emelkedik a vérszérum D-vitamin-szintje (74-75%), mint azoknál, akik növényi eredetű D2-vitamint (33-34%) kapnak. Másként fogalmazva: a halat, tojást vagy D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket fogyasztóknál a D-vitamin-szint nagyobb mértékű emelkedése várható, mint a D2-vitaminban gazdag gombák vagy a D2-vitaminnal dúsított pékáruk fogyasztásakor. Jó tudni, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek és étrend-kiegészítők jellemzően D3-vitamint tartalmaznak, de több, pl. az USA-ból beszerezhető étrend-kiegészítő termékben D2-vitamin található.
Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!
(Szerző: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész - PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
