A mélyvénás trombózis potenciálisan egy életveszélyes állapot, mely során a vér alvadékonyságában zavar keletkezik, és kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki, főleg a láb és a medence mélyen fekvő vénáiban. Ez jellemzően fájdalommal, a bőr elszíneződésével és lábdagadással jár, és rossz esetben a vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe juthat, embóliát okozva, ami akár halállal végződhet.
Vannak fokozott trombóziskészséggel járó állapotok, mint pl. egy régebbi trombózis, trombofília (genetikai hajlam), visszerek és tartós mozdulatlanság, továbbá a hosszabb repülőút is nagy veszélyeket rejt. Akiknél korábban előfordult trombózis, azok repülés előtt speciális kezelést igényelnek – leggyakrabban heparininjekció formájában, amit az út előtt kell beadnia magának a betegnek.
Akiknek már volt korábban trombózisuk, azoknál a helyzet egyértelmű, és mindenképp szükséges számukra a megelőző terápia. Ám felvetődhet a kérdés, hogy azoknál mi a teendő, akiknél még nem következett be a mélyvénás trombózis, de tisztázott, hogy fokozott hajlamuk van rá.
A véralvadást gátló injekció alkalmazása szükséges lehet, attól függően, hogy milyen hosszú a repülés.
Természetesen 1-4 órás utazás előtt nem kell megböknie magát annak, akinek még nem volt trombózisa, hosszabb utazáshoz azonban célszerű a megelőző injekció alkalmazása.
Tudni kell továbbá, hogy vannak súlyos öröklött trombóziskészségek, mint pl. a Leiden-mutáció homozigóta formája, amikor figyelembe kell venni, hogy még milyen tényező jöhet szóba az utazáskor, ami további trombóziskockázat-növelő (lázas megbetegedés, enyhe izomhúzódás, ütéses sérülés, fogamzásgátló szedése, menstruáció kimaradása, ami esetleg terhességet is jelenthet).
Ebben az esetben akár 2-3 órás utazáshoz is – főleg, ha éjszakai járaton történik –, javasolt az injekció alkalmazása, 4 óra feletti utazásidőnél pedig mindenképpen szükséges a trombózismegelőző kezelés, akkor is, ha az illetőnél még nem következett be mélyvénás trombózis.
Általános szabály, hogy az utazás ne szűk nadrágban, kényelmetlen fehérneműben történjen, ami leszoríthatja a láb keringését. Kellő mennyiségű folyadékot kell fogyasztani (nem alkoholt), és amikor csak lehetséges, felállni fel és sétálni pár lépést.
(Forrás: Galenus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
