S hagyjuk is szabadon lélegezni, úszni az őszi fátyol-napsütésben, az éjjeli hideg elől menekülve, mert nemcsak magát a tököt lehet leszüretelni, és főzelék-ként vagy rántva elfogyasztani, hanem a csodaszép tökvirág is ehető!
Lénárd Sándor így ír a tök virágáról A római konyhában, 1963-ban:
"Amikor a nap úgy perzseli az Örök Várost, hogy a Szent Péter téren az egyetlen hűvösebb hely az obeliszk árnya, az articsóka eltűnik a frittóból. Áldhatjuk a szerencsét, hogy nyomban akad helyettese: a tök virága. Leginkább a zsenge, még kibomlatlan bimbók alkalmasak a kirántásra.
A tökvirág, szemben a fritto eddigfelsorolt alkotóelemeivel, nem "aranyozva" (dorato) kerül a tálra, vagyis nincs rajta lisztből és tojásból készült bunda, hanem csak lisztből és vízből való, amelynek pastella a neve.
Hadd jegyezzük meg nyomban: a víz helyettesíthető száraz (de nem savanyú!) fehér borral is, ez csak az étel javára szolgálja. Az oly változatosan felhasználható frascati ebből a szempontból is felülmúlhatatlan.
Hozzávalók: tökvirág, 1 pohár langyos víz (ha tetszik, száraz fehér bor), 10 dkg liszt, 1-2 kanál olívaolaj, só, 1 tojás fehérje, 1 kis darab mozzarellasajt, 1 darabka sonka, citromszeletek.
Számítsunk minden 10 dkg lisztre egy pohár langyos vizet (vagy bort), amit egyszerre öntünk rá, és gyorsan elkeverjük, hogy ne rugalmas tésztaszerű massza képződjék, hanem folyékony pastella. Ehhez adunk 1 evőkanál olívaolajat, sót, majd közvetlenül a felhasználás előtt még egy tojás felvert habját.
A pastella legyen selymesen puha és folyékony! Ebbe a masszába mártogatjuk bele a tökvirágokat, mielőtt a forró zsírba kerülnének.
Mivel mindent a virág sem mondhat el helyettünk, ajánlatos elébb óvatosan felhasítani, és egy darabka mozzarellasajtot vagy egy kis kockányi sonkát (párurait) belerejteni. Ha pedig a két ínyencséget egyidejűleg helyezzük el rejtett "üzenetként": jól tesszük azt is.
Jöhet a refrén, a citromkarika."
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/10/01/toltve-sutve-rantva-is-finom-a-tokvirag/
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
