Szelénforrások: Sovány hús, hal, …, teljes kiőrlésű gabona, avokádó, paradió, paradicsom, brokkoli
A szelén az immunrendszer egyik fő támogatója.
A szelén felfedezése Berzelius svéd vegyész nevéhez fűződik. Azóta a gumi-, az üveg- és a festékipar egyik lényeges nyersanyaga, de biológiai hasznosulása révén mint nyomelem rendkívül fontos az emberi és más élő szervezetek számára is.
A talajban, a felszíni vizekben és a levegőben is megtalálható változó mennyiségben. Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesékben, a májban van a legtöbb.
A szelénben gazdag talajon termesztett növények szelénkoncentrációja is nagyobb, s ez fordítva is igaz.
Az emberi szervezet gyomor-bél rendszerében a vékonybélből könnyen felszívódik, ennek mértéke és hasznosulása kortól, egészségi állapottól, a szelén szerves vagy szervetlen vegyületétől függően eltérő lehet.
Milyen esetekben, kiknek ajánlható a szelén pótlása?
• A haj, a bőr és a körmök állapotának, (sz)épségének javítására.
• Vegetáriánusoknak, cöliákiásoknak.
• A gyermekvállalást tervező férfiaknak és nőknek.
• Az immunrendszer erősítésére.
• Pajzsmirigybetegeknek.
• A kognitív funkciók javítására.
• A szelén egyfajta „szépségvitamin”, amely segíti a bőr hámrétegének képződését, erősítheti a körmöket és egészségesebbé teheti a hajat. A szelén ilyen irányú hatásai kifejezettebbekké válhatnak, ha a szelént egyéb nyomelemekkel (pl. cink) és vitaminokkal (pl. C-, E-vitaminokkal, béta-karotinnal) szinergista kombinációban alkalmazzuk.
• Azok, akik a húsféléket mellőzik az étrendjükből, jóval kevesebb szelénhez jutnak hozzá, mint a vegyesen táplálkozók. A húsfélék mellőzése hazánkban, azaz egy olyan földrajzi régióban, amely egyébként is szelénszegénynek számít, ahhoz vezethet, hogy a napi szelénbevitel még az ajánlott értéket sem éri el.
• A vegetáriánusokon túl a gluténmentesen táplálkozók körében is viszonylag gyakori a szelénhiány, így esetükben is gondolni kell a szelén pótlására.
• Több klinikai vizsgálat eredményei alapján a megfelelő szelénellátottság javítja a spermiumképet, azaz növeli a spermiumok számát és koncentrációját, javítja azok mozgékonyságát és morfológiáját.
• Sőt a gyermekvállalást tervező nőknél alkalmazott szelénszupplementáció pozitív hozadékát is vizsgálati eredmények igazolják.
• A gyermekvállalást tervező pároknál mind a férfinak, mind a nőnek javasolható.
• A legyengült immunrendszer a betegségek forrása. A szelén immunstimuláns hatását számos vizsgálat igazolja. A szelén antioxidáns hatására visszavezethetően a szervezetbe jutott vírusok virulenciája csökken. Összességében véve a szelén segít az immunrendszer felvértezésében, hogy az eredményesebben vehesse fel a harcot a kórokozókkal szemben. Mindez hasznos lehet akár az influenzavírusok elleni védekezésben is.
• A pajzsmirigybetegségek bizonyos típusainál a szelén pótlása észrevehető javulást hoz a betegek állapotában.
• Az életkor előrehaladásával a szervezet szelénszintje csökken. Bár a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények száma még viszonylag alacsony, úgy tűnik, hogy az időskori kognitív funkciók javításában is szerepe lehet a szelénnek.
(Forrás: Galenus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
