| Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a “szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát. |
A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.
Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak – a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt -, az biztos, hogy “az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek”.
Tovább csökkentek a kockázatok azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11-19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál esélye.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szaunázás mérsékelheti a vérnyomást, csökkentheti a stresszhormonok mennyiségét, javíthat a cukorbajosok és a tüdőbetegek állapotán, gyógyíthatja az egyszerű náthát és támogatja az anorexia legyőzését.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
