A sütőtök amerikai eredetű kultúrnövény, az indiánok kedvelt eledele volt. Őshazája feltehetően Közép-Amerika és Mexikó lehet. Az Ocampo barlangban (Mexikó) talált leletek szerint már a Krisztus előtt 7000 körül is termesztették ehelyütt. A maják, inkák, aztékok kultúrájában is alapvető tápláléknak számított. A tökfélék családjába 114 nemzetség és 500 faj tartozik. 25-26 fajta Észak-Amerikában is őshonos.
Európába a spanyolok hozták be a közönséges tököt az 1500-as években, az amerikai kontinens felfedezése után. Száz év múlva Ázsiába és Afrikába is eljutott. A 18. században Itáliában már termesztették azt a változatát is, amelynek vékonyabb a héja és hosszúkás a formája: ez a cukkini!
A sütőtök termése késő őszre fejlődik ki teljesen, mialatt a lombozat fokozatosan elszárad, héja pedig megkeményedik. Minél keményebb a héja, annál tartósabb a termés. Akkor kell betakarítani, amikor a dér már megcsípte. Ekkor lesz a legjobb az íze, legomlósabb a húsa – keményítő tartalma ekkorra elcukrosodik.
A sütőtök nagyon sok káliumot tartalmaz, ami szervezetünk folyadék háztartására jótékony hatást gyakorol. Magnéziumtartalma védi az idegrendszert, és szintén támogatja a keringést. Égési sérülések esetén borogatásként alkalmazható. Allergia és bőrpanaszok során is „elővehető”.
A sütőtök energiatartalma csupán 336 kj (80kcal), tehát diétában tökéletes választás!
A sütőtökről szóló cikk (receptekkel) elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2017/11/19/sussunk-fozzunk-sutotokot/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
