A sütőtök amerikai eredetű kultúrnövény, az indiánok kedvelt eledele volt. Őshazája feltehetően Közép-Amerika és Mexikó lehet. Az Ocampo barlangban (Mexikó) talált leletek szerint már a Krisztus előtt 7000 körül is termesztették ehelyütt. A maják, inkák, aztékok kultúrájában is alapvető tápláléknak számított. A tökfélék családjába 114 nemzetség és 500 faj tartozik. 25-26 fajta Észak-Amerikában is őshonos.
Európába a spanyolok hozták be a közönséges tököt az 1500-as években, az amerikai kontinens felfedezése után. Száz év múlva Ázsiába és Afrikába is eljutott. A 18. században Itáliában már termesztették azt a változatát is, amelynek vékonyabb a héja és hosszúkás a formája: ez a cukkini!
A sütőtök termése késő őszre fejlődik ki teljesen, mialatt a lombozat fokozatosan elszárad, héja pedig megkeményedik. Minél keményebb a héja, annál tartósabb a termés. Akkor kell betakarítani, amikor a dér már megcsípte. Ekkor lesz a legjobb az íze, legomlósabb a húsa – keményítő tartalma ekkorra elcukrosodik.
A sütőtök nagyon sok káliumot tartalmaz, ami szervezetünk folyadék háztartására jótékony hatást gyakorol. Magnéziumtartalma védi az idegrendszert, és szintén támogatja a keringést. Égési sérülések esetén borogatásként alkalmazható. Allergia és bőrpanaszok során is „elővehető”.
A sütőtök energiatartalma csupán 336 kj (80kcal), tehát diétában tökéletes választás!
A sütőtökről szóló cikk (receptekkel) elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2017/11/19/sussunk-fozzunk-sutotokot/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
