A Magyar Nemzet szerdai számában a víruskutató rámutatott: a harmadik oltás felvételével a szervezet újra eredményesen fogja termelni az ellenanyagot, így aki most beoltatta magát, az a negyedik járványhullám végéig már védettséget szerzett, jövő ősszel azonban ugyanez már nem lesz elmondható.
Rusvai hangsúlyozta: az alaptétel az, hogy a harmadik oltás senkinek sem árt, ezáltal frissítjük fel ugyanis az immunrendszerünk emlékezetét, amelynek köszönhetően a szervezetünk újra eredményesen fogja termelni az ellenanyagot.
Az antitestek az oltás után három héttel érik el a legmagasabb szintjüket, ami egyénenként nagyon változó, utána viszont nagyjából hathetente feleződik a mennyiségük, hat hónap után pedig biztosan a védőérték alá csökken a számuk. Van, akinél azonban ez akár két hónap után is bekövetkezhet - mutatott rá a szakember. Hozzátette: ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az immunrendszer elfelejtette volna a védőoltást, mivel az immunmemória működik. A probléma inkább az, hogy egy fertőzés esetén öt-hét napra van szüksége az immunmemória alapján működésbe lendülő immunrendszernek az antitestek termelésére. Ennek értelmében ha valaki például szeptember elején vette fel a harmadik oltását, akkor az immunrendszere a vakcináció után öt-hét nappal már elkezdte termelni az antitesteket, és mostanra már elég antitest van a vérében. Következésképpen nem kell öt-hét napnak eltelnie ahhoz, hogy a szervezete elkezdjen védekezni, hanem azonnal, már a fertőzés pillanatában reagál a bejutott vírusokra - magyarázta a víruskutató. A harmadik oltással tehát időt nyerünk, de az immunrendszerünk nem felejtette el az első két dózist sem - fogalmazott Rusvai Miklós.
Hangsúlyozta: a SARS-CoV-2 vírusfertőzéstől nem félni kell, hanem fel kell készülni rá, vagyis időben beoltatni magunkat. Ha az antitestszintet sikerül megfelelően magas szinten tartani, akkor a vírustól nem lehet súlyosan megbetegedni, mivel újabb és újabb immunlökéseket ad a szervezetnek - húzta alá.
Arra a felvetésre, hogy a harmadik oltást az alapimmunizálás részévé kell-e tenni, a szakember elmondta: érdemes ezen elgondolkodni, ugyanakkor még korai erről beszélni, mivel egyes országokban az 5-11 éves korosztály immunizálása is csak nemrég kezdődött meg. Rusvai Miklós szerint azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vélhetően még karácsony előtt Európában is engedélyezni fogja az 5-11 évesek vakcinációját a Pfizer szérumával, ettől kezdve pedig Magyarországon is sor kerülhet ennek a korosztálynak a beoltására.
(Forrás: koronavirus.gov.hu / MTI)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
