A Magyar Nemzet szerdai számában a víruskutató rámutatott: a harmadik oltás felvételével a szervezet újra eredményesen fogja termelni az ellenanyagot, így aki most beoltatta magát, az a negyedik járványhullám végéig már védettséget szerzett, jövő ősszel azonban ugyanez már nem lesz elmondható.
Rusvai hangsúlyozta: az alaptétel az, hogy a harmadik oltás senkinek sem árt, ezáltal frissítjük fel ugyanis az immunrendszerünk emlékezetét, amelynek köszönhetően a szervezetünk újra eredményesen fogja termelni az ellenanyagot.
Az antitestek az oltás után három héttel érik el a legmagasabb szintjüket, ami egyénenként nagyon változó, utána viszont nagyjából hathetente feleződik a mennyiségük, hat hónap után pedig biztosan a védőérték alá csökken a számuk. Van, akinél azonban ez akár két hónap után is bekövetkezhet - mutatott rá a szakember. Hozzátette: ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az immunrendszer elfelejtette volna a védőoltást, mivel az immunmemória működik. A probléma inkább az, hogy egy fertőzés esetén öt-hét napra van szüksége az immunmemória alapján működésbe lendülő immunrendszernek az antitestek termelésére. Ennek értelmében ha valaki például szeptember elején vette fel a harmadik oltását, akkor az immunrendszere a vakcináció után öt-hét nappal már elkezdte termelni az antitesteket, és mostanra már elég antitest van a vérében. Következésképpen nem kell öt-hét napnak eltelnie ahhoz, hogy a szervezete elkezdjen védekezni, hanem azonnal, már a fertőzés pillanatában reagál a bejutott vírusokra - magyarázta a víruskutató. A harmadik oltással tehát időt nyerünk, de az immunrendszerünk nem felejtette el az első két dózist sem - fogalmazott Rusvai Miklós.
Hangsúlyozta: a SARS-CoV-2 vírusfertőzéstől nem félni kell, hanem fel kell készülni rá, vagyis időben beoltatni magunkat. Ha az antitestszintet sikerül megfelelően magas szinten tartani, akkor a vírustól nem lehet súlyosan megbetegedni, mivel újabb és újabb immunlökéseket ad a szervezetnek - húzta alá.
Arra a felvetésre, hogy a harmadik oltást az alapimmunizálás részévé kell-e tenni, a szakember elmondta: érdemes ezen elgondolkodni, ugyanakkor még korai erről beszélni, mivel egyes országokban az 5-11 éves korosztály immunizálása is csak nemrég kezdődött meg. Rusvai Miklós szerint azonban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vélhetően még karácsony előtt Európában is engedélyezni fogja az 5-11 évesek vakcinációját a Pfizer szérumával, ettől kezdve pedig Magyarországon is sor kerülhet ennek a korosztálynak a beoltására.
(Forrás: koronavirus.gov.hu / MTI)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
