Az illatos varjúháj vagy másnéven rózsagyökér, aranygyökér (Rhodiola rosea L.) Európa, Észak-Amerika és Ázsia magashegységeiben, valamint a sarkvidéki területeken fordul elő. Időszámításunk után 77-ben dokumentálták először gyógyhatásait. Észak-Európában, Szibériában és Kínában évszázadok óta használják a hideg és a fizikai megterheléssel szembeni ellenállóképesség fokozására, a fáradékonyság, a gyengeség és az impotencia kezelésére, és az immunvédekezés javítására.
Szibériában a mai napig az esküvőn az ifjú pár egy csokor aranygyökeret kap, hogy a termékenységüket segítsék. Sportolók és orosz űrhajósok is használták a fáradtság megelőzésére és a teljesítőképesség fokozására.
Az 1960-as évek óta számos klinikai vizsgálatot folytattak az illatos varjúháj hatásának feltérképezésére. Több kutatás kimutatta lehetséges jótékony hatását a munka és stressz okozta fáradtságra, kiégésre, depresszióra, valamint a fizikai és szellemi ellenállóképesség, figyelem javítására. Immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben igazolták.
A gyógyászatban a növény gyökerének és gyöktörzsének szárított alkoholos kivonatát alkalmazzák. Ajánlott napi adagja stressz, fáradékonyság és gyengeség érzés esetén 144–200 mg. Fogyasztása biztonságos, mellékhatásként enyhe gyomor-bélrendszeri panaszok és szédülés fordulhat elő. Az irodalomban egy esetet közöltek, amikor az illatos varjúháj antidepresszáns gyógyszerrel (paroxetin) együtt szedve a gyógyszer hatását fokozta, ezért mielőtt illatos varjúháj kivonatot tartalmazó készítményt kezdene fogyasztani, érdemes egyeztetni gyógyszerészével vagy kezelőorvosával.
(Patika Magazin - Roza Orsolya)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
