A közönséges diófa levelét egykoron igazi elixírnek tartották. Ennek oka az, hogy a bőrbetegségektől kezdve a hajápoláson át a méregtelenítésig rengeteg problémát orvosolhatunk vele. A levelek közel tíz százalékban csersavat (tannint) tartalmaznak, három százalékban kvercetint és kempferol flavonoidokat, s egy százalékban C-vitamint. A diófalevél baktérium-, gomba-, és vírusölő is.
Borogatásként a belőle készült főzetet használhatjuk ekcéma, fagyási sérülés, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás, szemgyulladás, kötőszöveti gyengeség kezelésére, ízületi fájdalmak enyhítésére, ütésből eredő véraláfutások eloszlatására, pattanásokra, kelésekre, korpás fejbőrre is. Segít megszüntetni a kiütéseket, az élelmiszerallergiából eredő bőrkiütéseket, a csalánkiütés. Hasznos ekcéma és egyéb bőrbetegségek kezelésére is. A fizikailag megfáradt lábat is felfrissíthetjük vele!
Külsőleg használva az alábbi receptet készíthetjük el a gyógynövény-szakértők szerint: Vegyünk 30 g száraz levelet, áztassuk fél liter vízben hat órán át, majd szűrjük le. Ha makacs fekélyt akarunk gyógyítani vele, akkor erősebbre főzzük és tegyünk bele cukrot is! A hatás úgy is növelhető, ha 5 literenként 2 kg tengeri sóval dúsítjuk. Nyílt sebre viszont ne tegyük, mert nem fog segíteni, sőt, fájdalmat okoz!
Ha fürdőt szeretnénk készíteni, vágjunk fel kb 200 g diólevelet, áztassuk meg 0,25 l forró vízben, szűrjük le és adjuk a fürdővízhez! – Frissít, méregtelenít, erősít (mint a gyógynövényes fürdőzések).
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2020/05/30/regeneralodj-diofalevellel/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
