A quinoa Dél-Amerikából származik, főként Bolívia és Peru vidékein terem. Az „inkák aranya”-ként is emlegetik, mert az inka harcosok e gabonafélének köszönhetően sokkal gyorsabban gyógyultak fel a harcban szerzett sérülésekből, és rendkívül kitartóak voltak. 8-9 ezer évvel ezelőtt úgy hívták, hogy a „Gabona anyja”, s szent ételnek tartották.
A spanyol hódítók nem voltak tisztában azzal, milyen értékes ez a növény, s megtiltották az indiánoknak, hogy termesszék. Aztán 1955-ben már „szupersztár”-nak nevezték. "A quinoa és cañihua,tápanyagtartalma, fehérje minősége - étkezési magok az Andok-hegységben" című írásban azt írták: "Bár egyetlen élelmiszer sem tartalmazza önmaga a létfenntartáshoz szükséges összes tápanyagot, a quinoa olyan közel jár hozzá, mint semmilyen más növény vagy állat."
Ezt követően, az 1980-as években kezdték el „nagybani” termesztését Coloradoban. Jelenleg több mint százezer kilót termelnek belőle évente a Sziklás-hegységben. A növény akár 180 centire is megnő, a magok a szár csúcsán találhatóak.
A legértékesebb (és legismertebb) fajta a legfehérebb és legédesebb – ez 4000 méter felett nő. Ezen kívül még népszerű a piros és a fekete. A piros íze intenzívebb, s inkább köretként fogyasztják. A fekete erőteljesebb aromájú. – Összesen több, mint 120 fajtája létezik.
Hazánkba natúr, puffasztott, liszt és pehely formában is találkozhatunk vele. Sokoldalúsága miatt egyszerűen beilleszthető étrendünkbe: adhatjuk salátákhoz, levesekhez, köretekhez is. Ráadásul e szuper élelmiszer egyszerre táplál és gyógyít.
Egyre népszerűbb, mert alacsony kalóriatartalmú: 100 gramm 120 kalóriát tartalmaz. A komplex szénhidrátoknak remek forrása: az úgynevezett „jó” (lassú felszívódású) szénhidrátokat tartalmazza, így gátolja a túlevést és a hízást. 100 gramm magban 21 gramm szénhidrát található.
Fehérjetartalma lenyűgöző: 100 grammban 4 gramm fehérje van, így az egyik legjobb növényi fehérjeforrás. 9 aminosavat tartalmaz (mint a tej), így vegánok számára is ajánlott. Jóval magasabb fehérjetartalma, mint a búzának vagy a rizsnek.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/02/09/quinoa-taplal-es-gyogyit/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
