Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs vagy zöldség, félig átsült húsok, halak vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget. Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek.
Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik. Iilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására is szükség lehet a kiszáradás kezelésére.
Probiotikumok a megelőzésért
A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező élettani hatással bírnak. A szervezetbe jutva a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebokontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.
A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. Amikor probiotikus kúrát kezdünk, legjobb, ha szimbiotikumot választunk, . A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát – és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak. Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben.
Forrás: PatikaMagazin
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
