Barion Pixel
  

Plusz kilók és az alvászavar



Az éjszakai légzéskimaradás rizikófaktorai

 

Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.

 

Kétirányú összefüggés

 

Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

 

Hogyan vezet az alvási apnoé túlsúlyhoz?

 

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére.

Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.

 

Nem csak a fogyás miatt kell kezeltetni

 

– A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nem pusztán zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – Sokan úgy gondolják, a horkolás csak kellemetlenség, és leginkább csak a hálótársat zavarja, de ez nem igaz. A horkolás és az alvási apnoé az érintett egészégét is veszélyezteti, mivel ezen tünetek ún. alvásfüggő légzészavarra utalnak, melynek során az alvás alatt a szervezet oxigén ellátási szintje súlyosan károsodhat.

Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül gyakran van szükség más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészet, kardiológia, endokrinológia, stb. Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal gyakran a hálótársak alvászavarát is megoldjuk, csökken a szívinfarktus, stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei.

Végül természetesen azt is a jelentős előnyökhöz sorolhatjuk, hogy az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.

 

Forrás: www.joalvaskozpont.hu / PatikaMagazin

 

 


Tetszett a cikk?
 

2022. május 05.

Hasonló cikkek

Felfázás (húgyúti panaszok) télen: megelőzés, első lépések, mikor forduljon orvoshoz?

Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 05.

Ajakherpesz (herpes labialis): mi ez, hogyan terjed, és mit tehet ellene?

Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 05.

Korai allergiaszezon: első jelek, mire figyeljen, mikor kezdje a kezelést

Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 05.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom