Sokan úgy gondolják, hogy szeptemberrel együtt a pollenszezon is véget ér – a parlagfű esetében azonban ez koránt sincs így. Sőt, augusztus vége és szeptember eleje rendszerint a parlagfű-pollenszezon egyik legerősebb időszaka, és az arra érzékenyek még heteken át tapasztalhatnak orrfolyást, tüsszögést, orrdugulást, szemviszketést vagy könnyezést.
Az időjárás is sokat számít: egy esős, hűvösebb nap után átmenetileg enyhülhetnek a panaszok, majd szárazabb, melegebb, szeles időben ismét felerősödhetnek. Emiatt könnyű azt hinni, hogy az allergia már elmúlt, majd néhány nappal később „visszatért”.
Az alábbi útmutató segít megérteni, miért lehet szeptemberben is erős a parlagfű-allergia, hogyan csökkentheti a pollenterhelést, mit érdemes a patikában kérni, és mikor indokolt orvoshoz fordulni.
A parlagfű hosszú ideig virágzik: pollenszórása nyár közepétől egészen őszig eltarthat. A szezon csúcsa jellemzően augusztus végére–szeptember elejére esik, ezért a szeptember egyáltalán nem tekinthető „allergiamentes” hónapnak.
A pollenkoncentráció ráadásul egyik napról a másikra jelentősen változhat.
Száraz, meleg és szeles időben:
· több pollen kerülhet a levegőbe,
· a szél nagy távolságra is elszállíthatja,
· a tünetek akár olyan helyen is erősek lehetnek, ahol közvetlenül nem lát parlagfüvet.
Eső után:
· átmenetileg csökkenhet a levegő pollentartalma,
· emiatt a tünetek is enyhülhetnek,
· majd a szárazabb idő visszatérésével ismét felerősödhetnek.
Ezért érdemes nemcsak a naptárt, hanem az aktuális pollenjelentést is figyelni.
Szeptemberben ez különösen megtévesztő lehet, hiszen a hűvösebb reggelekkel a légúti fertőzések időszaka is elkezdődik.
Inkább allergiára utal, ha:
· sokat tüsszög, akár egymás után többször,
· az orrváladék vízszerű, áttetsző,
· viszket az orra vagy a szeme,
· könnyezik, piros a szeme,
· a tünetek bizonyos napokon vagy szabadtéren rosszabbak,
· nincs láza, és egyébként nem érzi magát betegnek.
Inkább fertőzésre utalhat, ha:
· torokfájás, láz vagy hőemelkedés jelentkezik,
· általános rossz közérzet, izomfájdalom társul hozzá,
· a panaszok néhány nap alatt jellegzetesen változnak,
· a környezetében más is hasonlóan megbetegedett.
A kettő természetesen egyszerre is előfordulhat: allergiásként ugyanúgy elkaphat egy vírusfertőzést.
A pollen nem csak addig okozhat problémát, amíg a szabadban van.
Rátapadhat:
· a hajára,
· a ruhájára,
· a cipőjére,
· háziállata szőrére,
· és nyitott ablakon keresztül a lakásba is bekerülhet.
Ezért előfordulhat, hogy egy hosszabb séta vagy kerti program után még este, otthon is erősödnek a tünetei.
A hálószobába bekerült pollen különösen kellemetlen lehet: éjszakai orrdugulást, rosszabb alvást és reggeli tüsszögést is okozhat.
Néhány egyszerű szokás meglepően sokat számíthat.
· A kinti ruhát lehetőleg ne a hálószobában tegye le.
· Mossa meg az arcát, különösen a szem és az orr környékét.
· Erős pollenterhelés után a hajmosás is segíthet.
· Ha sokat volt kint, lefekvés előtt érdemes lezuhanyozni.
· Az ágyneműt rendszeresen cserélje.
Magas pollenkoncentráció idején ne legyen egész nap nyitva az ablak. Figyelje az aktuális pollenhelyzetet, és lehetőség szerint olyan időszakban szellőztessen, amikor kisebb a terhelés.
A szabadban száradó törölközőre, ruhára és ágyneműre pollen rakódhat, amit utána közvetlenül bevisz a lakásba.
Pollenszezonban érdemes:
· zárt ablakkal közlekedni erős pollenterhelésnél,
· használni a megfelelő utastérszűrőt,
· és időben cserélni azt.
Az allergia kezelésénél az számít, melyik tünet dominál.
Antihisztamin-tartalmú készítmények csökkenthetik az allergiás reakció tüneteit.
Többféle hatóanyag és készítménytípus létezik, ezért különösen akkor érdemes gyógyszerész segítségét kérni, ha:
· vezet vagy koncentrációt igénylő munkát végez,
· más gyógyszereket is rendszeresen szed,
· várandós vagy szoptat,
· gyermek számára keres készítményt.
Allergiás náthában a gyulladást csökkentő, szteroidtartalmú orrspray-k fontos kezelési lehetőséget jelentenek. Ezeket általában rendszeresen kell alkalmazni; nem ugyanúgy működnek, mint a gyorsan „orrdugulást megszüntető” érösszehúzó spray-k.
Fontos különbség: az érösszehúzó orrspray-k tartós, kontroll nélküli használata önmagában is fenntarthatja az orrdugulást. Ha úgy érzi, hogy már napok óta egyre gyakrabban van szüksége rá, kérjen tanácsot gyógyszerészétől vagy orvosától.
Allergiás szempanaszok esetén allergia elleni szemcsepp segíthet. Kontaktlencse használatakor különösen fontos ellenőrizni, hogy az adott készítmény hogyan alkalmazható.
A sóoldatos orrspray vagy orröblítés segíthet eltávolítani a nyálkahártyára került pollent és enyhítheti az orrpanaszokat.
Nem helyettesíti minden esetben az allergiagyógyszert, de jó kiegészítő lehet – különösen magas pollenterhelésű napokon vagy szabadtéri program után.
Ez gyakori probléma.
Lehetséges, hogy:
· az adott készítmény nem a domináns tünetre hat a legerősebben,
· nem megfelelő a használat módja vagy időzítése,
· túl nagy a napi pollenterhelés,
· többféle allergénre is érzékeny,
· vagy a tünetek már olyan erősek, hogy más kezelési stratégia szükséges.
Az orrspray-k esetében a helyes technika is sokat számít. Ha a készítmény rendszeresen a torokba folyik vagy kellemetlen ízt érez utána, érdemes gyógyszerésszel ellenőriztetni a használat módját.
Orvosi kivizsgálás javasolt, ha:
· minden évben hosszú heteken át erős tünetei vannak,
· a panaszok zavarják az alvást, munkát vagy tanulást,
· a vény nélkül kapható készítmények mellett sem megfelelő a tünetkontroll,
· nem egyértelmű, pontosan mire allergiás,
· tartós köhögés, sípoló légzés vagy terhelésre jelentkező nehézlégzés is társul.
A pontos allergiadiagnózis azért is hasznos, mert bizonyos esetekben nemcsak tüneti kezelés, hanem allergénspecifikus immunterápia is szóba jöhet.
Az egyszerű szénanátha kellemetlen, de önmagában általában nem sürgősségi állapot.
Azonnali orvosi segítség szükséges, ha:
· nehézlégzés vagy fulladásérzés jelentkezik,
· erős sípoló légzés alakul ki,
· az ajak, nyelv vagy torok hirtelen megduzzad,
· szédülés, ájulásérzés vagy súlyos általános rosszullét társul hozzá.
A parlagfű-allergia szeptemberben még egyáltalán nem ért véget: a pollenszezon csúcsa gyakran augusztus végére–szeptember elejére esik, és a pollen még ősszel is jelen lehet a levegőben. A tüneteket az időjárás és a napi pollenterhelés miatt jelentős ingadozás jellemezheti.
A legfontosabb lépések: figyelje a pollenjelentést, csökkentse az otthonába kerülő pollen mennyiségét, szabadtéri program után váltson ruhát és tisztálkodjon, valamint a domináns tünethez megfelelő kezelést válasszon. Ha a panaszok tartósan erősek, zavarják az alvást vagy légúti tünetekkel – például köhögéssel, sípoló légzéssel – társulnak, érdemes allergológiai kivizsgálást kérni.
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
