Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől.
A fenti idézet az egyik középkori füvészkönyvben olvasható. E méltán elhíresült mondatot állítólag Plinius mondta, s bár nem csodaszer ez a növény sem, azért kétségtelen tény, hogy kiválóan alkalmas felső légúti megbetegedések, köhögés, rekedtség, torokfájás, valamint gyomor- és bélhurut csökkentésére vagy akár megszüntetésére (is).
Levelei nyolc százalékban növényi nyálkát tartalmaznak, mely ingercsökkentő védőrétegként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A csekély cseranyag-tartalom erősíti ezt a hatást. A virágban tíz százalékos a növényi nyálka.
A papsajtot már az antik népek is gyógynövényként kezelték, és többféleképpen használták. Amikor nem volt elég élelem, akkor a gyökerét is megőrölték, és lisztként funkcionált. Ma már főként a föld feletti részeit fogyasztjuk, bár vigyázni kell vele, mert a leveleiben sok nitrát is felhalmozódhat. Ez azért fontos, mert zöldségként is használható, kiváló alapanyaga a salátáknak.
Hatóanyagai: antocián glikozid, cserző anyag, foszfor, kalcium, nitrogén, polifenol,tannin, vas
Vitamin-tartalma: A, B1, B2, B3, C
A gyógyászati célra használt kereklevelű mályva (vagyis papsajt) latin neve Malva neglecta W. Hasonló gyógyhatással bír az erdei mályva (Malva silvestris L.) is. Szereti a félárnyékos és napsütéses helyet. Nem igényes a talaj minőségével szemben, ám nem viseli el a magas sótartalmú és/vagy nehézfémeket tartalmazó talajt. Egyéves vagy évelő, s földünk északi félgömbjének minden kontinensén elterjedt.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/09/22/papsajt-az-egyik-legjobb-kohogescsillapito/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
