A nyári emlékek még elevenen élnek mindenkiben – s vannak, akik augusztus végére, szeptember elejére tervezik az éves nagy szabadság kivételét. A mediterrán éghajlat és a tengerpart szerelmeseinek közkedvelt utazási célja Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Tunézia és Egyiptom.
Ezek az országok (viszonylag) elérhető áron kínálnak nyaralást és gazdag programcsomagokat a magyarok számára (is), és a turisták mindenhol találkozhatnak a mediterrán konyha egyik legfontosabb alapanyával, az olívaolajjal.
Az olívaolajat a bogyóból nyerik ki, mely az olajfán (Olea europaea) terem. Ez az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye: mintegy ötezer éve termesztik.
Egykoron pótolhatatlan táplálékul szolgált az ínséges időkben. Az olajfa bogyója a mai napig közkedvelt étel (főzve és sóban tartósítva egyaránt), gyógynövényként is tekinthetünk rá, az érett termésből kinyert olívaolajat pedig nemcsak főzéshez és halkonzerváláshoz lehet felhasználni, hanem a kozmetikai iparban is előszeretettel nyúlnak hozzá. Az ókori ember a világítási problémát is olívaolajjal oldotta meg, s jelentős szerepe volt az egyiptomi balzsamozási szertartásoknál is.
Az olajfák rendkívül hosszú életű, csonthéjas termésű növények. Igazi túlélők. Remekül bírják a szárazságot, és még ott is vígan elélnek, ahol egész nyáron nem esik az eső.
Az olajfa nem hal meg, ha letörnek az ágai, ha kivágják, ha tövig leég egy villámcsapás vagy egy tűzvész miatt. Gyökere felső részéből új és új hajtások fakadnak – jelezve, hogy mekkora erő és élet lakozik benne.
Jeruzsálemben, a Getsemáne-kert évezredes olajfáinak a törzse csupán egy üres héj, a gyökérből növő ágak nyújtják fel a lombot. Az olajfa törzse kkörülbelül hét-nyolcszáz évig él, majd a fa folyamatosan megújul az új sarjhajtásokkal. Ez a növény vén korában is átültethető. Cipruson például az építkezésekről rendszeresen elszállítják a több száz éves fákat (melyek „útban vannak”), hogy máshol új otthonra lelhessenek.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/08/31/olajfa-a-halhatatlansag-szimboluma/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
