Korábban beszéltünk arról, hogy a kötőszövet az izmainkkal ellentétben nem edzhető, de szerkezete és ezáltal funkciója is pozitívan befolyásolható: testünk felszínén, a bőr alatti kötőszövetes réteg jól edzhető hideg-meleg vizes, váltott zuhannyal, a mélyebb rétegek állapota pedig nyújtógyakorlatokkal, elongációkkal javítható.
Izmaink, ízületeink és szalagjaink egymástól történő távolítása nagyon jó lehetőség testünk karbantartására, fascia-hálózatunk állapotának javítására. – No, de pontosan milyen gyakorlatokat is ajánlott elvégezni?
„Reggelente, ébredés után, még az ágyban fekve csússzunk lejjebb, hogy a fejünk mellé emelt karunk kényelmesen elférjen. Nyújtózzunk meg lábainkkal az ágy vége felé, miközben karjainkkal is megnyújtózunk az ágytámla felé.” – ajánlja Peringer Orsolya – „Lazítsuk el a testünket, ismételjük meg a mozdulatot annyiszor, ahányszor jólesik. Ezután tegyük át a jobb bokánkat a másikon, majd forduljunk el a bal oldalunkra úgy, hogy a jobb lapockánk elemelkedjen (meg) az ágytól. Fordítsuk el az arcunkat a jobb karunk felé, hogy kissé megcsavarodjon a gerincünk. Ebben a rotált testhelyzetben maradjunk 10-20 másodpercig, majd gördüljünk vissza hanyatt fekvésbe. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik oldalra is - bal láb átemel, jobbra fordulás, arccal a bal felkarunkba simulva csavarodás, megtartás!”
Ha befejeztük a reggeli nyújtózást, lassan forduljuk az oldalunkra, toljuk fel magunkat a karunkkal ülőhelyzetbe, és úgy álljunk fel gerinc- és hólyagkímélő módon.
Helyesen úgy kell az ágyból felkelni, hogy az oldalunkra fordulunk, azután az alul fekvő alkarunkra és könyökünkre támaszkodva feltoljuk a törzsünket, miközben a lábunkat az ágy oldalán már lelógatjuk.
Amikor nyújtott lábbal, háton fekvésből emeljük fel a törzsünket, a gerincet nagyon megterheljük, a deréktájon káros nyíró erők keletkeznek. A reggeli vizelettel teli húgyhólyagra pedig hirtelen ráterhelődik a beleink súlya, ezzel igencsak próbára téve a záróizmait.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/08/04/nyujtozkodj-az-egeszsegedert/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
