Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába, dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint alapos vizsgálatokkal utána kell járni, nem Conn-szindróma áll-e a háttérben.
A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg.
A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a pszichiátriai kezelésben bízna a beteg, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni.
– A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség – hangsúlyozza Vaskó doktor.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma diagnózisa. Az ilyen betegek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.
fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin szintet is fontos monitorozni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormon vizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt.
Vaskó doktor szerint a nem egyértelmű tünetek okának beazonosításakor fontos az orvosi tapasztalat, a teljes fizikai-lelki alkat figyelembe vétele is. Ha valaki ilyen jellegű tünetekkel rendelkezik, de ránézésre is nyugodt, kiegyensúlyozott személyiség, érdemes szervi okok után kutatni.
Ha pedig beigazolódik a Conn-szindróma jelenléte, léteznek gyógyszeres megoldások az aldoszteron termelés normalizálására, ami kiegyensúlyozhatja a káliumszintet és a vérnyomást is. Ugyanakkor az esetek egy részében csak sebészeti úton rendezhető az állapot.
Forrás: Budai Kardioközpont / Galenus
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
