A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.
A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.
Az ázsiai gázló (Centella asiatica) neve élőhelyéről árulkodik: Ázsia mocsaras területein őshonos. A kúszónövény aktív anyagai a kollagén képződésének fokozásával növelik a vénák rugalmasságát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Ennek fényében a gyógynövény felhasználásával előállított készítmények a visszérbetegség előrehaladott állapotában, a lábszárfekély kezelésében is előnyösen alkalmazhatók. Tekintve, hogy őshazájában a növényt terhesség megszakítására is használják, várandósság és gyermektervezés esetén alkalmazása nem javasolt.
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) bogyótermését hagyományosan hasmenés kezelésére használták – nem véletlenül, ugyanis a benne található cserzőanyagok valóban csökkentik a bélnedv kiválasztódását és gyulladáscsökkentő hatásúak is. A fekete áfonya fontos hatóanyagai még a termés színét adó, ún. antociánok, melyek amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek, csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát, és fokozzák a hajszálerekben a vér keringését. Ezért forgalomban levő készítményeit nemcsak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, hanem a retina kapillárisainak támogatására, a szem egészségének megőrzésére is ajánlják.
(A cikket írta: Dr. Csábi József PhD gyógyszerész-közgazdász)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
