A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.
A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.
Az ázsiai gázló (Centella asiatica) neve élőhelyéről árulkodik: Ázsia mocsaras területein őshonos. A kúszónövény aktív anyagai a kollagén képződésének fokozásával növelik a vénák rugalmasságát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Ennek fényében a gyógynövény felhasználásával előállított készítmények a visszérbetegség előrehaladott állapotában, a lábszárfekély kezelésében is előnyösen alkalmazhatók. Tekintve, hogy őshazájában a növényt terhesség megszakítására is használják, várandósság és gyermektervezés esetén alkalmazása nem javasolt.
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) bogyótermését hagyományosan hasmenés kezelésére használták – nem véletlenül, ugyanis a benne található cserzőanyagok valóban csökkentik a bélnedv kiválasztódását és gyulladáscsökkentő hatásúak is. A fekete áfonya fontos hatóanyagai még a termés színét adó, ún. antociánok, melyek amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek, csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát, és fokozzák a hajszálerekben a vér keringését. Ezért forgalomban levő készítményeit nemcsak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, hanem a retina kapillárisainak támogatására, a szem egészségének megőrzésére is ajánlják.
(A cikket írta: Dr. Csábi József PhD gyógyszerész-közgazdász)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
