Nem lehet elégszer hangsúlyozni a klasszikus „kerüljük a tűző napot 11 és 16 óra között” tanácsot, hiszen ebben az időszakban a legnagyobb az UV-sugárzás, így leégni is könnyebb. Még ezen az időszakon kívül sem szabad azonban túlzásba vinni a napozást: fontos, hogy törekedjünk a fokozatosságra, és a bőrünknek megfelelő fényvédelem használatára – mondja Dr. Somogyi Katalin szakorvos, aki néhány tippel segíti idén nyáron a napsugarak szerelmeseit.
Megfelelő fényvédelemmel kivédhetjük a nap káros sugarait, viszont elengedhetetlen, hogy bőrtípusunkhoz illő faktorszámú naptejet használjunk. A világos bőrűeknek a 30-50, a barnább bőrűeknek a 30 vagy annál alacsonyabb faktorú termék ajánlott. Száraz bőrűeknek napkrém, míg zsírosabb bőrtípusúaknak naptej javasolt. Ne felejtsük el: napozás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat, hogy legyen ideje beszívódni a fényvédőnek. Folyamatosan, 2 óránként kenjük magunkat újra. Anyajegyeinkre különösen figyeljünk, vastagabb rétegben vigyük fel rájuk a krémet, ami ezeken a pontokon akár magasabb faktorszámú is lehet.
Sokan szeretnénk gyorsan, akár egy hét alatt csokibarnára sülni, azonban a bőrünk egészsége fontosabb, mint a barnulás. Próbáljuk megtalálni az arany középutat, és fokozatosan szoktassuk magunkat a napfényhez. Lényeges, hogy a bőrtípusunkhoz igazítsuk a napozás időtartamát. A világos bőrűek kezdetben csak néhány percet napfürdőzzenek.
Tévhit, hogy arcbőrünknek elég ugyanaz az ápolás, mint testünk többi részének. Arcunk ugyanis jobban ki van téve a környezeti hatásoknak, közvetlenebbül éri a napfény, így hamarabb veszít folyadékot is. Ezért ajánlott magasabb faktorszámú, kifejezetten arca szánt fényvédőt alkalmaznunk annak érdekében, hogy arcbőrünk egészséges és szép maradjon.
Az egészséges és szép bőrért már a napozás előtt is sokat tehetünk: érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. A répa, a brokkoli, a spenót vagy a paradicsom béta-karotin tartalma például segíti a barnulást. A bőr szépségéhez hozzájárul még az E-vitamin, melyet például áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe. A zöld tea fogyasztása is ajánlott a sütkérezést megelőzően, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Ilyenkor az étcsoki is megengedett, hiszen semlegesítő hatással bír a bőrünk károsodásáért felelős, napfény hatására felszabaduló szabadgyökökre.
Modern diagnosztikus eszközökkel kimutatható, hogy milyen a bőrünk nedvesség- és tápanyag-ellátottsága. Érdemes lehet nyaralás közben is elvégezni egy ilyen vizsgálatot. Az eredmények alapján olyan arc- és testkezeléseken vehetünk részt, melyek hozzájárulnak a szövetek egészséges működéséhez, és ragyogóvá teszik a bőrt.
Forrás: PatikaMagazin
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
