Vírus vagy baktérium okozza?
Mindkettő előfordulhat, de általában gyakoribb a vírusos felsőlégúti fertőzések kapcsán fellépő hangszalag- és a vele együtt jelentkező gégegyulladás. Nátha után, a lecsorgó váladék miatt lefelé terjed a gyulladás, ritkábban, de előfordulhat egy alsólégúti fertőzés, elhúzódó köhögés kapcsán is.
A hangszalaggyulladás tünetei
– rekedtség
– hang elhalkulása
– hangképzésre való képtelenség
– nyelési problémák
– torokfájás.
Rekedtség ellen torokköszörülés?
A betegség gyakori tünete, amikor azt érezzük, hogy be vagyunk rekedve, megszólalnánk, de nem tudunk. Ilyenkor gyakran krákogással, torokköszörüléssel próbáljuk visszanyerni a hangunkat. Hosszútávon azonban ennek csak a hangunk látja kárát.
„Szerkezetéből adódóan, a hangszalagnak a széle a legfontosabb a tiszta hangképzés szempontjából. A krákogás nagyon erőteljes mechanikai inger a hangszalag szélnek, emiatt idővel meg fog vastagodni. Egy vastag húr egészen máshogy fog rezegni, mint egy vékony húr: hosszabb idő elteltével a hang fátyolosabbá, rekedtebbé válik, nem zár a hangszalagunk.”
Csendkúrával kezelhető
A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha csendben maradunk. Nagyon fontos a hangszalagokat kímélni. Ha muszáj beszélnünk, normál hangerővel tegyük, a suttogás ugyanis a hangszálakra plusz terhet ró , ez lassítja a gyógyulást. A tiszta beszédhang visszanyerésének az ideje egyéntől is függ. Akik munkájukból adódóan sokat használják a hangjukat, a felépülés elhúzódhat, illetve a dohányosoknál is hosszabb lehet a felépülés, mivel náluk eleve fennáll már egy krónikus gyulladás a dohányzás miatt.
Mit tehetünk még a gyorsabb felépülés érdekében?
A beszédtilalom mellett fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk. A meleg pára kifejezetten ártalmas, ebben az időszakban kerüljük a szaunázást is. A hideg inhalálás fiziológiás sóoldattal viszont jótékony hatású. Gyulladáscsökkentőt érdemes szedni és a nyákoldók használata is segíthet. Fontos a diéta is: kerüljük a fűszeres, túl hideg vagy túl forró ételeket, szénsavas italokat, mellőzzük a dohányzást.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
