Valódi hatóanyag szakértőként megpróbálom a tudomány legfrissebb álláspontját tolmácsolni Önöknek, hogy ne egy mítosz, hanem a tényleges igazság, a tudományos háttér alapján legyenek képesek dönteni a saját, illetve rokonaik kezelését illetően.
Nagyanyáink csodaszere a szódabikarbóna napjainkban ismét reneszánszát éli. 1846-ban Amerikában megjelent könyv szerint pattanásoktól kezdve az influenzáig, és persze a gyomorégésre is jó.
A köznyelv szódabikarbónáját tudományos nevén nátrium-hidrogén–karbonátnak hívják. A nátrium-hidrogén-karbonát a gyomorban található sósav reakciójából konyhasó, széndioxid, és víz keletkezik. Ez két dologra ad magyarázatot: az egyik a gyors hatás kialákulásra, hiszen a reakció a gyomorban lévő közegben perceken belül lezajlik. A másik a keletkező szén-dioxid feszíti a gyomorfalat, puffadást okozhat, és ezáltal a gyomor ürülését fokozza egyidőben. Hatása pár óra alatt eltűnik, és máris szükségünk lesz a következő adagra. Ez egy tüneti megoldás, elavult módszer, ami alkalmanként megoldást jelenthet, de rendszeres használatát nem javasolom, mert próblémát jelenthet a felszabaduló konyhasó a magasvérnyomásos betegek számára, és a gyomor egészséges enzim müködéséhez is szükség van a savas pH-ra. Ha oki terápiát keresünk, akkor a gyomorsav termelésére ható szerekhez fordoljunk inkább. Ma már receptnélküli készítményekkel is kezelhetjük a panaszainkat ( pl:Acida, Quamatel mini). Igaz, hogy hatás kialakulásuk nem olyan gyors, mint a szódabikarbónánál, de hatásserősségük jóval nagyobb, így napi egyszeri alkalmazással megoldják a gyomorégés égető problémáját.
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
