„Izomgörcsnek azt nevezzük, amikor az izomszövet tartósan összehúzódik, és nem, vagy csak hosszabb idő után képes elernyedni” – fektette le az alapot dr. Kovács László, amikor az egyik csoportos edzés után megkérdeztem tőle, hogy miért görcsölhetett be az egyik hölgy lába a gyakorlatok során.
Kifejtette, hogy a végtagok izmai harántcsíkolt izmok, és nem tévesztendők össze a belső szervek (például a méh, a húgyhólyag, a belek vagy akár az erek) simaizmaival. Azért fontos ezt tudni, mert a simaizom görcsoldók (például No-Spa, Papaverin) teljesen hatástalanok a lábikragörcsre.
A harántcsíkolt izmokat finom idegek hálózzák be, melyeken keresztül az agy jeleket küld az izomrostoknak, hogy húzódjanak össze, (például amikor az agyunkban megszületik az elhatározás, hogy lépni akarunk egyet, akkor a láb bizonyos izmai kapják a jelet) így jön létre a mozgás. Normál esetben az összehúzódást elernyedés követi, de ha akaratlan idegi ingerlés, az izom- és idegsejtek anyagcsere zavara alakul ki, akkor az izom nem tud elernyedni és bekövetkezik a görcs.
Ennek a spontán, akarattól független, görcsös és tartós összehúzódásnak leggyakoribb oka az izom túlterhelése, ami tipikusan sportolók esetében - legyenek profik vagy amatőrök - szokott előfordulni. A másik gyakori ok az érszűkület, ami általában súlyos érelmeszesedés talaján alakul ki idősebb korban, de akár erős dohányos vagy cukorbeteg középkorúaknál is jelentkezhet.
A túlerőltetés és az érszűkület közös jellemzője, hogy az ionáramlás egyensúlya felborul, illetve az izomnak több tápanyagra és oxigénre lenne szüksége, mint amennyi rendelkezésére áll.
Érszűkületes betegnél számszerűsíthető a betegség súlyossága, amennyiben mérhető, hogy mekkora távolságot képes folyamatosan megtenni (néha csak néhány métert). A beálló lábikragörcs ugyanis olyan erős fájdalommal jár, hogy megállásra készteti. Ezt a jelenséget az orvostudomány „claudicatio intermittens”-nek nevezi.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/02/15/mitol-gorcsol-a-labunk
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
