Az izotónia a szervezetben található folyadék sűrűségére vonatkozó követelmény. Lényeges, hogy nem csak az számít, hogy mennyi folyadék található a testünkben - a múltkor ecseteltük az izovolémia fogalmát és a dehidráció veszélyeit -, hanem az is fontos, hogy milyen a koncentrációja!
Izotóniás sűrűségűnek nevezzük azt a folyadékot, amely koncentrációja 300 mosmol/liter. Mivel ez a mértékegység valószínűleg nem sokat mond az olvasónak, ezért hozzáteszem, hogy ez a 0,9 %-os nátriumklorid oldat - azaz a konyhasóoldat - sűrűségének felel meg. Ezért ezt fiziológiás sóoldatnak nevezzük.
Sportolás közben folyadékot vesztünk, s ez az izovolémia, valamint az izotónia kívánatos állapotát is megszünteti. Edzések, versenyek alatt besűrűsödik a vér, ami miatt jelentősen hanyatlik a versengés dinamikája, s romló vérellátás áll be az izomzat és különböző szerveink irányába.
Ha izotóniás italt fogyasztunk ilyenkor, akkor a szervezetünk pont azt a sűrűséget kapja, amire szüksége van, és sem a hígulási, sem a sűrűsödési folyamatok nem indulnak el. Az izotóniás ital ugyanolyan ozmozitású, mint a test folyadéka, ugyanannyi szénhidrátot és elektrolitot tartalmaz. Felszívódása a vízhez hasonló.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2016/11/24/testszobraszat-izotonias-italok-avagy-mit-igyunk-edzes-alatt-es-utan/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
