A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.
A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja:
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.
Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.
Egyéb okok között szerepelhet a
• dohányzás,
• alkoholfogyasztás (figyelni kell az alkoholtartalmú szájvizekre is),
• koffeinfogyasztás,
• stresszhelyzetek.
A kezelés és szempontjai
A szájszárazság kezelésénél a szubjektív tünetek enyhítése mellett fontos odafigyelni a szájszárazság következményeinek kialakulására. A fokozott szuvasodásra való hajlam miatt hatékony szájápolás, fogzománcerősítő kezelés szükséges. A kellemetlen lehelet megelőzésére nyelvtisztítás, esetleg speciális készítmények, szájfertőzések megelőzésére, antibakteriális szájvizek, stb. alkalmazhatók.
A gyógyszer okozta szájszárazságnál a kezelőorvos megpróbálja helyettesíteni a gyógyszert, vagy az adagját csökkenteni.
Ha a probléma forrásai az elzáródott nyálmirigyek, akkor az orvos gyógyszeres kezelést ír fel. Ha a probléma forrása nem szüntethető meg, szájnedvesítő gél vagy fluoridtartalmú szájöblögető alkalmazható. Hatásos lehet víz vagy cukormenetes ital időnkénti kortyolgatása, és a szájszárazságot okozó innivalók elkerülése, amilyen a kávé, a tea és néhány üdítőital. A nyáltermelést segítik a cukormentes rágógumik és a cukormentes(!) kemény cukorkák is.
A nyálmirigyek működését lehet gyógyszeresen serkenteni. Végső esetben a műnyál használata jöhet szóba.
Forrás: Galenus
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
