A magas vérnyomást kiváltó, elsősorban az életmóddal összefüggő kockázati tényezőkről az előző részében már említést tettem. Mivel nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészségtelen életmód romboló hatását, ismét felsorolom, hogy mi az, amitől óvakodni kell: mozgásszegénység, dohányzás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, energiaitalok, helytelen táplálkozás, elhízás, valamint a túlhajszolt, stresszes életmód.
Ezek olyan tényezők, melyeken kellő elhatározással és akaraterővel változtathatunk, és így megelőzhetjük a magas vérnyomás kialakulását. Természetesen a stresszes életmód egy kicsit kilóg a sorból, mivel ezt nem mindig tudjuk befolyásolni, vagy legalábbis nem olyan szinten változtatható egyes élethelyzetekben, mint szeretnénk.
Kétségtelen az is, hogy nem könnyű a függőséget okozó élvezeti szereket elhagyni, megváltoztatni az étkezési szokásainkat, például cukros édességek helyett gyümölcsöt fogyasztani, nehéz, zsíros vörös húsok és köretek helyett könnyű sülteket, grillezett fehér húsokat választani zöldségkörettel. Ezen kívül nehéz kilépni a napi 12-14 órás hajszoltságból és beépíteni a rendszeres mozgást, sporttevékenységet a mindennapokba.
A berögzült szokások megváltoztatása sosem könnyű, de megéri, mert az életünkről van szó!
Nemcsak arról, hogy meddig élünk, hanem hogy milyen életminőségben. A kockázati tényezők csökkentése vagy kiküszöbölése különösen fontos azok esetében, akiknek a családjában, felmenői között halmozottan fordult elő hipertónia, azaz genetikai hajlamot hordoznak a magas vérnyomást illetően.
„A társult betegségek szintén fokozzák a hipertóniás betegek szövődményeinek kockázatát” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Különösen veszélyes az a kombináció, amit az orvostudomány metabolikus szindrómaként ismer. Ennek négy összetevője van: az elhízás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és cukorbetegség. Ezek együttes megléte egy betegre nézve súlyos, életveszélyes szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát hordozza. Gondolok itt a stroke-ra, a szívinfarktusra, a szívelégtelenségre. Fontos, hogy az emberek a helyes életmódra törekvés mellett gyógyszereik pontos szedésével is igyekezzenek karbantartani betegségüket!”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/03/22/miert-veszelyes-a-magas-vernyomas
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
