Az első védőoltást (a fekete himlő ellen) 1876-ban vezették be Magyarországon. A következő a torokgyík elleni oltás volt 1938-ban. – Bevezetésük oka az volt, hogy a mikrobák által okozott betegségek – fertőző betegségek – jelentették a leggyakoribb halálokot. Járványos terjedésük hatalmas pusztítást végzett.
Az elmúlt – közel – 150 év alatt az alábbi védőoltásokkal védték meg hazánkban a lakosságot:
„Himlő ellen már nem oltunk, de a többi betegség ellen igen, maximum az oltóanyag összetétele/gyártása, adásának ideje és módja változott az évtizedek során.” – tudtuk meg dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyerekgyógyásztól. – „Az oltás úgy működik, hogy a beadott vakcina immunválaszt vált ki, az immunológiai memória a kórokozóval történő találkozáskor (megfertőződéskor) blokkolja a kórokozók szaporodását, ezáltal betegség kialakulását.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/29/miert-szuksegesek-az-oltasok/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
