Az első védőoltást (a fekete himlő ellen) 1876-ban vezették be Magyarországon. A következő a torokgyík elleni oltás volt 1938-ban. – Bevezetésük oka az volt, hogy a mikrobák által okozott betegségek – fertőző betegségek – jelentették a leggyakoribb halálokot. Járványos terjedésük hatalmas pusztítást végzett.
Az elmúlt – közel – 150 év alatt az alábbi védőoltásokkal védték meg hazánkban a lakosságot:
„Himlő ellen már nem oltunk, de a többi betegség ellen igen, maximum az oltóanyag összetétele/gyártása, adásának ideje és módja változott az évtizedek során.” – tudtuk meg dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyerekgyógyásztól. – „Az oltás úgy működik, hogy a beadott vakcina immunválaszt vált ki, az immunológiai memória a kórokozóval történő találkozáskor (megfertőződéskor) blokkolja a kórokozók szaporodását, ezáltal betegség kialakulását.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/29/miert-szuksegesek-az-oltasok/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
