„Korábban mindenki azt gondolta, s még most is akadnak, akik úgy vélik, hogy elég, ha valakit szimpla kalória restrikciós állapotba helyezünk (ami azt jelenti, hogy kevesebbet eszik, mint amennyire szüksége van a szervezetének), és máris fogyás lép fel, illetőleg ezzel az eljárással komoly javulás tapasztalható az egészségében. Ezzel az elképzeléssel azonban több probléma is akad.” – tudtam meg Lakatos Péter táplálkozási szakértőtől – „Persze, rögtön leszögezem, hogy korántsem mondanom azt, hogy a kalória deficit, és így a kalória számlálása nem lehet része a sikeres testkompozíció változásnak, ám tudni kell, hogy visszaüthet, lásd a közismert „jojó hatást”.”
A népszerű coach / edző kifejtette, hogy a folyamatos és nagy mértékű kalória deficit csak egy ideig működik:
Pár hét után a szervezet észleli, hogy kevesebb kalória érkezik be, így egy ponton túl annyira lassítja a metabolizmust, hogy megfeleljen - amennyire lehetséges persze - a beérkező kalória mennyiségnek. Ez igaz akár 50%-os csökkenés esetén is!
A böjt - vagy nevezhetjük koplalásnak - egy olyan minimum 24 órás időkeret, melyben nem viszünk be kalóriát. A probléma az, hogy akiknél ez veszélyt jelenthet, az a már inzulinrezisztenciával rendelkező populáció. A jó hír az, hogy akiknek a legtöbbet segíthet - szakemberrel dolgozva - az ismét az inzulinrezisztens populáció.
„A makrotápanyag profil. Ugyan a kalória drasztikus csökkentése mínuszt okoz, mégis azt látjuk, hogy közben közel sem tolja el a szervezetet az autofágia irányába olyan mértékben, mint egy böjt.” – hívta fel a figyelmet Lakatos Péter – „Az elérhető szénhidrát és fehérje elegendő mennyiségű inzulinválaszt és szabad aminósavat tartalmaz ahhoz, hogy a sejtet javító folyamat soha ne legyen optimális mértékű. Magyarán ez a kérdés nem kerülhető meg, mert állítom, hogy a kalória nem egyszerű kalória, hanem egyben jelmolekula is, vagyis bemenő jel egy csomó folyamathoz. Nem vagyok a cukor ellensége, de tény, hogy amíg a szervezet cukrot talál, addig nem nyúl olyan szívesen a zsírhoz. Amikor pedig zsírt kezd égetni a szervezet, akkor egy olyan jelet generál, amely szerint itt az alkalom a sejtjeinkben lévő hibák megjavítására.
Nem méregteleníteni kell - hiszen arra ott van a máj, a vese és a nyirokrendszer - hanem a sejteket kell olyan helyzetbe hozni, hogy elvégezhessék a házimunkát.”
A szakértő elmondta, hogy míg egy öt napos böjt sem mutat szignifikáns izomtömeg-csökkenést, addig egy öt napon át végzett alacsony kalóriás étkezés már igen. Hogyan lehetséges ez? Nos, a sok napos böjt esetén a testzsír mobilizálódik, s pár napon belül a zsírsavak lesznek a meghatározó energiaforrások – keton – és van, ami védje az izomtömeget. Ugyanez kalória deficit esetén pont ellenkező módon történik.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2020/01/27/miert-jo-ha-bojtolunk/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
