Az orvos- és sporttudomány fejlődésének és a téma iránt elkötelezett szakembereknek köszönhetően egyre több helyen olvashatunk, s napról napra többet tudhatunk meg a testünket belülről borító hálózatos szervrendszerről, a fasciarendszerről.
A kötőszövetek beburkolják izmainkat, a belső szerveinket, s hártyákat, szalagokat, tartóelemeket hoznak létre testünk minden részében. A kötőszövetről mára bebizonyosodott, hogy egy önálló szervrendszerként tekinthetünk rá és nagyon nagy szerepe van izmaink optimális működésében, a megfelelő ideg-izom kontroll kialakításában, belső szerveink rögzítésében.
„Ha kötőszöveteink jó állapotúak, akkor testünk működése is optimálisabb. Ha gyengék, lazák vagy túlságosan feszesek, merevek, akkor alapvetően rontják izmaink működését, s kényelmetlen tüneteket okoznak, melyek akár súlyos problémákhoz is vezethetnek.” – tudtam meg Peringer Orsolyától.
Az intim medical specialistaként dolgozó fehérvári szakember elmondta:
A kötőszövet az izmainkkal ellentétben nem edzhető.
De szerkezete és ezáltal funkciója is pozitívan befolyásolható: testünk felszínén, a bőr alatti kötőszövetes réteg jól stimulálható hideg-meleg vizes, váltott zuhannyal, a mélyebb rétegek állapota pedig nyújtógyakorlatokkal, elongációkkal javítható.
Izmaink és kötőszöveteink állapota ún. SMR hengerrel is javítható. Az SMR jelentése: self-myofascial release, vagyis izompólya- vagy kötőszöveti önmasszázs. A hengerrel történő speciális gyakorlatok végzése segít az izmok regenerációjában, növeli a testmozgás hatékonyságát, megelőzheti az izomsérüléseket. A rendszeresen végzett SMR hengeres önmasszázs ezen kívül oldja a stressz által kiváltott izomfeszüléseket, kimasszírozza a fájdalmas, befeszült izomcsomókat.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/06/02/miert-fontos-hogy-jo-allapotban-legyen-a-kotoszovet/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
