Lábfejünkön a legnagyobb csont a sarokcsont, amelyre nagy feladat hárul: meg kell tartania a test súlyát, ami minden egyes lépésnél komoly behatást jelent. Ezért nem is csoda, hogy ez a terület meglehetősen sérülékeny és viszonylag gyakran válhat fájdalmassá.
A sarokfájdalom az esetek nagy részében mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben többek közt arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.
– A sarokfájdalom egyik tipikus oka a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis, vagyis a talpi bőnye gyulladása. Ezt a szalagot könnyű túlterhelni, aminek következtében akár kétszeresesére is képes megvastagodni – ez ultrahanggal és MRI-vel is igazolható. A tünetek, amelyek erre utalhatnak, jellegzetesek: általában reggel mutatkozik a fájdalom, ami később jelentősen enyhül, viszont hosszabb állás vagy lépcsőzés kapcsán fokozódik – hangsúlyozza Dobos doktornő.
– A mechanikai okok közül leginkább a nem ergonomikus cipő okozta problémákat, és az otthoni mezítláb, zokniban történő járkálást érdemes kiemelni. A túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok jelentős terhet rónak a sarokra, sőt az egész gerincoszlopra. Tartós viselésük során a sarok rendszeres ütődéseknek van kitéve, ami előbb-utóbb problémát okoz.
Bár sokszor előfordul, hogy a sarokfájdalom elmúlik, ha megfelelően kialakított cipőt kezd valaki hordani, vagy ha pihenteti, jegeli a területet, mégis vannak tünetek, amelyeknél jobb orvos segítségét kérni.
– Már csak azért is fontos a diagnózis, hogy kizárhatóak legyenek bizonyos komolyabb betegségek – mondja a szakértő. – Vagyis, ha a sarok fájdalma nem csak álláskor, járáskor, de nyugalmi állapotban is jelentkezik, vagy ha nem múlik el egy-két hét alatt, ajánlatos felkeresni az orvost. Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha a páciens nem tud lábujjhegyre állni, ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét, illetve ha a sarok, a lábfej körül duzzanat jelentkezik, vagy olyan jelek utalnak a gyulladásra, mint a fájdalom, a kipirosodás, a láz. Ugyancsak ki kell vizsgáltatni a talpban jelentkező zsibbadás, az érzéskiesés, a szurkáláshoz hasonlatos érzés okát, bár utóbbi tünetek valószínűleg inkább neurológiai vizsgálatot igényelnek.
Ha plantaris fasciitis okozza a sarokfájdalmat, 1-2 hétig pihentetés mellett szóba jöhet egy nem-szteroidos gyulladáscsökkentő terápia és/vagy a lökéshullám terápia. Ugyancsak első terápiaként merülhet fel a személyre szabott talpbetétek, sarokemelők használata, amelyek tehermentesíthetik a plantaris fascia, a talpi bőnye feszülését, ezáltal a fájdalmat. (Elsőként 3-5 hétig érdemes a szilikonos sarokéket hordani, utána következhet a lúdtalpbetét.)
Elhúzódó, javulást nem mutató eseteknél – ha nincs ellenjavallat – a helyileg beadott szteroid injekció néhány alkalommal ismételve hosszabb időre csökkentheti a tüneteket. A további kezelés természetesen a konkrét kiváltó ok függvénye, nyilván mást tesz szükségessé az arthritis, mást a csontritkulás – ismerteti dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa.
– Ugyanakkor általános szabályként mindenképpen törekedni kell az optimális cipőválasztásra, a túl magas és a túl lapos talp is kerülendő. Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét. Túlsúly esetén pedig érdemes törekedni annak csökkentésére, ugyanis így kisebb lesz a terhelés, amely a lábat, és általában a mozgásszerveket éri.
Forrás: Fájdalomközpont / PatikaMagazin
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
