A nőgyógyászati rákszűrések alkalmával előfordulhat, hogy valaki ijesztő eredményeket kap. Ilyen a P4 is, mely igen nagy aggodalmakat kelt az érintettekben, hiszen ekkor már rákra gyanús sejteket találni. Hogy pontosan mit is jelent az, ha valaki leletén P4 szerepel, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosát, kérdeztük.
A mellrákon kívül a méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganattípus a nők körében, így nem győzzük hangsúlyozni mennyire fontos, az évenkénti rákszűrés. Ez azért is bír nagy jelentőséggel, mert így (hamar) fény derülhet a rákmegelőző állapotokra, melyeket eredményesen lehet kezelni- a P4 is legtöbbször ilyen. Maga a méhnyakrák kialakulásáig hosszú idő, akár 10-15 év is eltelhet, így tehát megelőzhető!
A rákszűrés után az értékeléshez a P-skála eredményei mellett (P1, P2, P3, P4, P5) a részletes Bethesda-skála eredményeit veszik figyelembe az orvosok.
Amennyiben valaki P4-es eredményt kap, az mindenképp további teendőket és vizsgálatokat igényel, hiszen ez azt jelenti, hogy jelen vannak már nagymértékben kóros sejtek (ez nem feltétlenül jelent rákot!). Ilyenkor mindenképp szükség van HPV szűrésre is, valamint szövettani mintavételre, a méhnyak kúp alakú kimetszésére (loop konizáció).
Ez egy kisebb nőgyógyászati műtét, „egynapos beavatkozás”, amely a további elemzéshez szükséges, ráadásul, a kóros részt ezzel sokszor teljes mértékben el is lehet távolítani, így az ép, egészséges terület marad meg, további műtéti teendőre nincs szükség.
Hogy mi a további teendő, arról a szövettan után lehet pontos információkat mondani. Amennyiben a konizáció után már csak az egészséges méhnyak maradt meg, úgy három havonta kontroll cytológia javasolt, majd egy év után már csak az éves rákszűrésen kell részt venni- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatos problémákkal foglalkozó nőgyógyásza.
Abban az esetben, ha nem sikerült a problémás részt maradéktalanul eltávolítani, úgy a konizációt meg kell ismételni (rekonizáció). Amennyiben az sem vezet eredményre, illetve, ha a szövettan alapján még előrehaladottabb az állapot, az életkort és a fertilitást is figyelembe véve, onkológus-nőgyógyászt szükséges felkeresni, a további lehetőségeket illetően (ez akár a méh eltávolítása is lehet).
Forrás: Nőgyógyászati Központ / Galenus
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
