Későn kúszott be a nyár az idei tavaszba – sőt, még mindig csak óvatos közeledését tapasztalhatjuk -, így még mindig bőven terem a medvehagyma, amiből nemcsak finom ételeket készíthetünk, hanem gyógyíthatjuk is vele magunkat!
A medvehagymát, bár illatban nem versenyezhet a tavaszi virágokkal és látványra sem olyan feltűnő, mint a barkák vagy a krókuszok, mégis sokan keresik az erdők árnyas mélyén tavasz táján – vagy gondos kertészként saját ágyásban nevelik, ahogy az én édesanyám is teszi. Az érdeklődés oka egyszerű: ez az évelő növény nemcsak ízletes, hanem rendkívül jótékony hatással bír az egészségünkre is.
A medvehagyma a nedves, savanyú talajú, árnyas erdőket kedveli – főként tölgyesekben, bükkösökben, gyertyánosokban érzi jól magát. A Mecsek, Gerecse, Zselic, és Orfű vidéke különösen gazdag medvehagymában. Már a vadon élő állatok is ösztönösen keresik: a barna medve és a vaddisznó is képes rátalálni és természetesen el is fogyasztja, hiszen ez a növény erőt ad, tisztít, felfrissít - embert és állatot egyaránt!
Tavaszi kincs: íze, illata, hatása is meggyőző
A medvehagyma fokhagymára emlékeztető aromája miatt remek fűszernövénynek számít: kiváló levesekhez, salátákhoz, húsételekhez, főzelékekhez. Készíthetünk belőle pestót, önteteket, sőt pogácsát is. Frissen fogyasztva a legízletesebb, még virágzás előtt, amikor a levelek a legzsengébbek. (Az én családomban a medvehagyma megjelenésekor nem múlhat el hét medvehagymás pogácsa nélkül – egészen addig, míg csak frissen le nem tudjuk aratni a kertből, ahol olyannyira elszaporodott, hogy szinte már írtani kell.)
A néphit szerint a medve is ezzel a növénnyel indítja a tavaszt, miután előbújt barlangjából – hogy kitisztítsa szervezetét a téli pangásból. Innen ered a neve is: medvehagyma. (Gondoltátok volna? )
Gyógyhatása kiemelkedő – kívül-belül tisztít
A medvehagyma méltán népszerű gyógynövény. Hatóanyagai között megtalálható az allicin, allináz, ajoén, metilallil-triszulfid, flavonoidok, klorofill, valamint A-, B1-, B2-, C- és B3-vitamin, ásványi anyagok, mint a vas, cink, szelén, kalcium és magnézium. C-vitaminban különösen gazdag, így erősíti az immunrendszert.
Természetes antibiotikumként hat: fertőtleníti a gyomrot, serkenti a bélműködést, segíti az emésztést, tisztítja a vért és a vesét. Enyhíti a fejfájást, nyugtatja az idegrendszert, elűzi az álmatlanságot, és jótékonyan hat a memóriára. Vértisztító hatásán túl vízhajtóként is működik, így hasznos lehet magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén. Külsőleg alkalmazva gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő borogatásként vagy lemosóként is hatásos – gombás fertőzések ellen is.
Óvatosan a vérhígítókkal!
A medvehagyma természetes véralvadásgátló hatással rendelkezik, így vérhígítót szedők számára nem ajánlott. (Apukám így le volt tiltva róla, de azért suttyomban mindig rájárt a medvehagymás ételekre, különösen a medvehagymás rántottára, ami úgy készül, mint a póréhagymás – érdemes kipróbálni, ha még valaki nem kóstolta volna!) Ugyanilyen okból a műtétek előtt is érdemes elhagyni a fogyasztását.
Tartósítás: így őrizheted meg egész évre
Jó, ha tudjuk, hogy a friss levelek zárt dobozban, hűtőben tárolva 5–7 napig is elállnak. Szárítani is lehet, ám ekkor gyógyhatása csökken. A legjobb tartósítási mód a fagyasztás – jégkockatartóban vagy kis adagokra porciózott zacskóban. A leveleket sóval rétegezve, olívaolajjal felöntve üvegben is eltarthatjuk. Sőt, készíthetünk belőle esszenciát: a feldarabolt leveleket 38–40%-os pálinkával felöntve, meleg helyen érlelve.
Bor, tea, savanyúság – mind jótékony
A medvehagymabor hatékony légúti megbetegedésekre: egy marék levelet főzzünk fel 2,5 dl fehérborban, édesítsük ízlés szerint. Idős korban különösen ajánlott, mert oldja a váladékot, enyhíti a köhögést. Aki az alkoholt elkerülné, teaként is fogyaszthatja: 1–2 evőkanálnyi levelet 3–4 dl vízzel forrázzunk le, 5–10 percig áztassuk, szűrjük, majd lassan kortyolgassuk. Napi 2–3 csésze javasolt.
A bimbókból, zöld termésből vagy hagymából savanyúság is készíthető, különleges íze miatt sokan kedvelik.
Fontos: ne tévesszük össze a gyöngyvirággal vagy a kikericcsel!
A medvehagyma levelei könnyen összekeverhetők a mérgező gyöngyvirággal vagy kikericcsel. A medvehagyma 20–25 cm-es, levelei keskenyek (3–4 cm), fokhagyma illatúak. A gyöngyvirág levelei szélesebbek (6–10 cm), fényes felületűek és szagtalanok. A kikerics levelei lándzsásak, húsosak, virágait viszont csak ősszel hozza.
A medvehagyma virágai apró, csillag alakúak, fehérek és fokhagymaillatúak. A gyöngyvirág harang alakú virágai édes illatot árasztanak. Ha bizonytalan vagy, dörzsöld meg a levelet: az erős fokhagymaillat biztos jele annak, hogy jó helyen jársz. A hagymája hosszúkás, míg a gyöngyvirág gyökérzete szétfutó, a kikericsnek pedig gumója van.
Sajnos a tévedés végzetes is lehet: pár levél gyöngyvirág is súlyos szívproblémát okozhat. Ha gyanús növényt szedtél, ne fogyaszd el! Ha már ettél belőle, azonnal fordulj orvoshoz!
Tudatos gyűjtés, fenntartható élvezet
Mivel a medvehagymát egyre többen gyűjtik, fontos, hogy felelősen bánjunk vele. Egy tőről csak néhány levelet szedjünk le, hogy a növény újra virágozhasson, magot érlelhessen, és fennmaradhasson az erdőben. Nyugat-Európában már védett, és hazánkban is tilos gyűjteni természetvédelmi területeken. Ezért a legjobb az, ha otthon a kertedben, vagy akár az erkélyeden virágládában nevelgeted. Nagyon szapora és igazából igénytelen.
(Szerző: Temesvári / PatikaPlus)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
