A bakteriális és a vírális fertőzéseket sokszor elsőre nehéz megkülönböztetni egymástól, hiszen sok közös tulajdonsággal rendelkeznek.
A fertőzés módját tekintve mindkettő terjedhet cseppfertőzés útján, például köhögéssel és tüsszentéssel. Mindemellett a baktérium és a vírusos eredetű fertőzések is lehetnek enyhe, közepes vagy akár súlyos lefolyásúak.
A hasonlóságok ellenére azonban a vírus- és a baktériumfertőzések között jelentős különbségek tapasztalhatók. A vírusok például még a baktériumoknál is apróbbak, egyszerűbb felépítésűek, gazdasejt nélkül nem képesek önállóan mozogni, szaporodni. Többek között ezen eltérések miatt máshogy kell kezelni a baktériumok illetve – a vírusok okozta fertőzéseket.
Jelenleg az antibiotikumok az orvostudomány egyik legnagyobb fegyverei a baktériumfertőzések ellen. Azonban amennyiben indokolatlanul, például vírusos eredetű fertőzés esetén használunk antibiotikumot vagy előbb hagyjuk abba a kezelést, mint azt az orvosunk utasítja, akkor idővel egyre több baktériummal szemben válhatnak hatástalanná az antibiotikumok. Ezt nevezzük antibiotikum rezisztenciának, ami komoly problémákat idézhet elő az egészségügyben. Könnyedén visszatérhetnek az antibiotikumok előtti idők, amikor a jelenleg jól kezelhető betegségek újra halálos kimenetelűvé válhatnak, mivel nem lesz ellenük hatásos gyógymód. Ezért fontos, hogy csak orvosi utasításra és annak megfelelően szedjünk antibiotikumot.
A vírusok ellen az antibiotikumok nem hatásosak.
A WHO európai kutatásából, amelyet az Európai Antibiotikum Nap kapcsán tettek közzé kiderült, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[2]. Ez pedig tovább növelheti az antibiotikum rezisztencia terjedését.
A könnyebb lefolyású vírusfertőzések esetén legtöbbször elegendő a célzott tüneti kezelés, például szopogatótabletta a torokfájás csillapítására, továbbá fontos a kellő pihenés és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.
Mit tehetünk azonban, ha a téli időszakban gyakorta jelentkező torokgyulladás gyötör bennünket? A torokgyulladások több mint 85%-át vírusok okozzák, melynek kísérő tünetei a kínzó torokfájás, duzzanat a torokban és a nyelési nehézségek. Ezek enyhítésére ideális a célzott tüneti kezelés.
Forrás: PatikaMagazin
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
