Az afta a szájüreg nyálkahártyájának a leggyakoribb betegsége. Az afta egy vagy több – általában 1-10 mm átmérőjű – fekély formájában jelenhet meg a szájüreg nyálkahártyáján, sárgás-fehér alappal és vérbő, vörös színű udvarral. Mondhatnánk, hogy a szájnyálkahártya kisebb, felületes fekélyei az afták, az esetek döntő többségében néhány nap alatt szö vődmények nélkül gyógyulnak, és nem kell velük foglalkozni… Mégis, az afták olyan mértékben fájdalmasak lehetnek, hogy az evést, az ivást és a beszédet is képesek nehezíteni vagy akadályozni.
Az afta gyakorisága ellenére máig sem ismert a kialakulásának a pontos oka. Úgy tűnik, hogy egyes vírusok (pl. herpeszvírusok, adenovírusok) szerepet kapnak a létrejöttében.
• Emellett, az afta kialakulásáért genetikai tényezők is okolhatók.
• Továbbá vérképzőszervi hiánybetegségek (pl. vashiány, B12-vitamin-hiány) és cinkhiány esetén is gyakoribb az előfordulása.
• Esetenként bélrendszeri betegségekkel, köztük coeliakiával vagy Crohn-betegséggel
társultan fordul elő.
• Sokan tapasztalják, hogy pszichés stressz vagy valamilyen trauma, például egy
fogászati beavatkozás vezet az afta kialakulásához, fellángolásához.
• Többen azt figyelték meg, hogy bizonyos ételek fogyasztása (pl. paradicsom,
dió) okolható a fájdalmas fekélyek megjelenéséért.
• Mások a nátrium-laurilszulfát-tartalmú fogkrémek használatakor tapasztalják a kialakulását.
• Nem kizárt, hogy a fogazat (pl. növésben lévő bölcsességfog) vagy a műfogsor irritálja tartósan az érintett területet, és emiatt alakulnak ki újra és újra az afták; ekkor fogorvosi konzultáció javasolható.
A fekélyes sebek általában 8-14 nap alatt spontán gyógyulnak, heg nélkül. Megjegyzendő, hogy az idősebb betegeknél előfordulhat a ritka, ún. Sutton típusú afta, amelynek a gyógyulása 40 napig is tarthat. Az afták a házipatika gyógyszereivel is jól kezelhetők.
A hosszan fennálló, gyógyulás jeleit nem mutató afták azonban orvosi kivizsgálást igényelnek. Javasolt felkeresni az orvost, ha lázzal vagy nyirokcsomóduzzanattal járnak a panaszok, netán gyenge immunrendszerű egyénről van szó, akinél nagyobb méretű és nehezen gyógyuló afták jelentkeznek.
Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
