Sok negyvenes páciens késlekedik térdproblémái kezeltetésével, mert nem hiszi el, hogy ebben a korban érintheti őt a porckopás. Holott a szinte népbetegségnek számító osteoarthritis egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ennek okaira és a kezelés lehetőségeire dr. Szily Tamás ortopéd-traumatológus, ízületi specialista hívta fel a figyelmet.
Sokan azért is vélhetik úgy, hogy a porckopás főként az idősebbek érinti, mert jellemzően a hatvanasok fordulnak orvoshoz ezzel a problémával. E téren azonban jelentős változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben az amerikai IMS Institute for Healthcare Informatics szerint, amely a receptfelírásokból következtetett az osteoarthritis előfordulására.
Ugyanis míg az 1990-es években a térdben jelentkező porckopás diagnózisát a 72 éves átlagéletkorú páciensek kapták meg, addig mára az átlagéletkor 56 évre csökkent. Az újonnan diagnosztizált esetek több, mint 50 %-át a 45-64 közti páciensek teszik ki, vagyis egyre fiatalabb korban kell szembenézni a fájdalmas folyamattal.
– Alkati tényezőket
Úgynevezett biomechanikai tényezők miatt is előfordulhat, hogy az adott porcfelszín abnormális terhelést kap.
– Túlsúly és elhízás
Nagyon fontos, hogy túlsúly esetén igyekezzünk megszabadulni a fölösleges kilóktól, hiszen ezzel jelentősen tehermentesíthetjük az ízületeket.
– Bizonyos sportok, korábbi sérülés
A futók, kerékpárosok, hegymászók, triatlonisták viszonylag korán megtapasztalhatják a porckopás jeleit, mert gyakran extrém terhelésnek teszik ki az ízületeiket. A korábbi térdsérülés pedig önálló rizikófaktornak számít.
– Mozgásszegény életmód
Bebizonyosodott, hogy mind a túlzott erőltetés, mind a fizikai inaktivitás hozzájárul a porckopáshoz, ezért meg kell találni az optimális mennyiségű és minőségű mozgást. A torna – ideális lehet a vízben végzett mozgás – kitűnő az enyhébb ízületi fájdalmak kezelésében. A már kialakult porckopás kezelésében is kiemelt szerepű a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna, amely segít megerősíteni az ízületek körüli izmokat, ezen kívül hasznos lehet az úszás, a kerékpározás.
– Ha fájdalmat és ízületi merevséget tapasztalunk reggel vagy fizikai megterhelést követően.
– Ha a térd érintésre érzékeny, duzzadt.
– Ha az ízületben folyadékgyülem tapintható és látható.
– Ha a térd mozgatásakor vagy megfeszítésekor fájdalmas kattogás, pattogás vagy ropogás hallható.
– Ha a térd és a láb stabilitása nem megfelelő, vagy a végtag keringése romlik.
A legfontosabb, hogy időben beavatkozzunk a folyamatba. Szerencsére ma már számos eljárás létezik, amellyel csökkenthető a fájdalom, lassítható a porc kopása – hangsúlyozza dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületei specialista. – A térdben jelentkező fájdalom kiküszöbölésére alkalmas lehet például a hiarulonsavas injekciókúra, amellyel „megolajozhatjuk” az ízületeket, csökkenthetjük a súrlódást.
Más esetekben egy másik anyagot, orvosi kollagént használunk fel, ezt injektálunk az érintett ízületbe. Aki ódzkodik a szúrástól, vagy kiegészítő kezelésre lenne szüksége, annál beválhat a lökéshullám terápia, ami a vérkeringés- és anyagcsere élénkítésével fájdalomcsillapító és regerációt beindító hatással bír. Vagyis önálló vagy kombinált kezelésekkel, de lehetséges hatékonyan segíteni azoknak, akik szeretnének megszabadulni a fájdalomtól és a mozgásuk korlátozottságától, különösen, ha szükség esetén hajlandóak az életmódváltásra.
Ez utóbbiban nagy segítséget jelenthet az életmód orvoslás, ahol életmód orvos, dietetikus és mozgásterapeuta együttesen vezetik és támogatják az adott személynek optimális életmód kialakítását.
Forrás: Patika Magazin / Fájdalomközpont
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
