A lódarázs (Vespa crabo – európai lódarázs) a redősszárnyú darazsak családjába tartozik. Főként Európában terjedt el (mérsékelt égövi rovar), de a Brit-szigetektől Japánig mindenhol előfordul, s még Észak-Amerikába is betelepítették. Alapvetően erdei faj.
A lódarázs arról közismert, hogy fullánkját vissza tudja rántani szúrás után. Enyhe esetben bőrpír és duzzanat marad utána, ám felléphet kiütés és zsibbadás is – miközben igencsak fájdalmassá válik a megsértett terület.
Súlyosabb esetben szédülés, hányinger, hányás, verejtékezés, légszomj, idegrendszeri és izomrendszeri zavar, légzéskimaradás, szívpanasz, émelygés, ájulásközeli állapot, eszméletvesztés és hasgörcs is kialakulhat.
Mivel allergiás reakció esetén – kezelés nélkül - akár halál is beállhat, ezért már az enyhébb tüneteknél is ajánlott orvost / mentőt hívni. Ha valaki nem allergiás a csípésre, akkor sem lehetünk nyugodtak, mert ha a lódarázs a nyakat, az arcot vagy a szájat éri, akkor is okozhat olyan duzzanatot, amely fulladáshoz vezethet. – A lódarázs pedig gyakran támadja meg a fejet!
S akkor vadul be igazán, ha a fészek közelében matatunk. Ha tehát zúgást-dongást hallunk valahol, távolodjunk el két-három méterre (ha tehetjük). Ha „későn” vettük észre, hogy otthonuknál ténykedünk, akkor ne csapkodjunk, ne hadonásszunk, mert azzal még inkább támadásra biztatjuk.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/07/20/lodarazs-egyetlen-csipese-is-halalos-lehet/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
