A szúnyogok attól függően zaklatnak minket, hogy milyen az aktuális időjárás. Ha sok pangó vizet találnak, és a napi hőmérséklet 20 fok fölött van, akkor nemcsak aktívak, hanem még az új lárvák kikelése is megoldott. E rovarok az első fagyokig csípnek, és egészen addig támadnak, míg a napi csúcshőmérséklet nem csökken 10 fok alá.
A közönséges szúnyogok szeptember közepére már elérik maximális populációjukat. Amikor jön az „igazi” ősz, akkor a nőstény szúnyogok búvóhelyet keresnek, ahol át tudnak telelni. Testhőmérsékletük hasonló a környezetükhöz, és egy bizonyos hőmérséklet felett nem működik normálisan a szervezetük. Ezért a hideg beálltával nyugalmi állapotba kerülnek, hogy átvészeljék ezt az időszakot.
Téli pihenőként – átmeneti szállásként - kiszemelhetik akár a lakásunkat is. Gyakran találkozhatunk velük pincékben, garázsokban, lépcsőházakban, barlangokban, sőt, a fák odvában is.
Vannak olyan szúnyogok, amelyek ősszel nedves helyekre lerakják petéiket (például mocsaras, ingoványos területekre), hogy ha jön a tavasz, a meleg, és elég csapadék hullik, akkor az utódok „feléledjenek”. Ősszel (tél elején) a szúnyoglárvák a csökkenő hőmérsékletű víz miatt (is) nyugalmi állapotba kerülnek, anyagcseréjük lelassul, fejlődésük megáll.
Vannak olyan nőstény szúnyogok, amelyek túlélik a telet, amikor pedig magukhoz térnek, gyorsan vért szívnak, petéket raknak – majd elpusztulnak. A vérszívást nagyon kifinomult módon végzik: a bőrünk alá szúrnak egy vékony kis csövet, ami hat apró tűből tevődik össze. Ezek együttes működése szükséges a vérszíváshoz. Az első két tű nagyon éles, észre se venni, ahogy behatolnak a testünkbe. A második pár kampóként működik, megtartják a szöveteket, hogy a harmadik pár elvégezhesse a dolgát: ezeken kémiai receptorok vannak, amelyek segítenek megtalálni a vért, és fel is szívható velük a nedv.
A harapásnyom el is fertőződhet, mivel a csípés megsérti a bőrünket, és a vakarás során bekerülhetnek a baktériumok a testünkbe. Ezért ajánlott vakarás helyett hidrokortizol tartalmú krémet vagy zselét az adott felületre kenni. A hideg, jeges borogatás is segíthet. A csípés során erős allergiás reakció (anafilaxia) is előfordulhat, amely azonnali orvosi ellátást igényel.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/09/21/lattal-mostanaban-szunyogot/
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
