A kötőhártya a szemgolyót és a szemhéj belső oldalát borító vékony hártya. Ez az, ami elsőként érintkezik a külvilággal és a szembe jutó apró szennyeződéseket, kórokozókat és polleneket is felfogja. A kötőhártya könnyen begyulladhat, elég hozzá, ha piszkos kézzel megdörzsöljük a szemünket, de allergiásoknál a levegőben terjedő virágpor is kiválthatja a jellegzetes tüneteket.
„Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetében megfigyelhető a szezonális ismétlődés: az adott allergén növény pollenszórásának idején jelentkeznek a tünetek. A szemek viszketnek, vörösek, könnyeznek, jellemző a nem gennyes váladékozás és szemhéj duzzanat is kialakulhat. A kellemetlen tünetek akár egész évben is jelentkeznek, kiváltó okként ilyenkor felmerül a lakáson belüli allergének – például háziállatok szőre – szerepe.”
A tüneteket a szénanáthához hasonlóan, ez esetben is az allergén hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása okozza. Az értágító hatás az orrnyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást idéz elő, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet.
A kiváltó ok ez esetben valamilyen, a szembe került kórokozó. Ilyen esetben nagyon fontos a mielőbbi kezelés, mivel a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem pusztán kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed.
„Ha azt látjuk, hogy a szemből gennyes váladék ürül, akkor nagy valószínűséggel nem allergiás eredetű a szemgyulladás. Jellegzetes különbség még, hogy az allergia mindkét szemnél egyaránt tüneteket okoz, míg a fertőzés első tünetei rendszerint csak az egyik szemen jelentkeznek.”
Fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladással szemészhez kell fordulni. Megfelelő hatóanyagú szemcsepp, krém segítségével lehet megszüntetni a tüneteket. Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás kezelésében allergológus tud segíteni. Allergiavizsgálattal meg lehet határozni, hogy pontosan mi az, ami a tüneteket kiváltja. Ha egyéb szénanáthás tünetek is jelentkeznek, akkor rendszerint szteroid orrspray és antihisztamin készítményeket kell szedni. Gyulladáscsökkentő szemcseppekkel enyhíteni lehet a viszketést és a könnyezést. Tartós kezelésként szóba jöhet az allergén specifikus immunterápia, mely 3-5 éves kezelés alatt, akár 10-12 évre is megszünteti az allergiás tüneteket. A javulás már a kezelés első évében is jelentős, különösen az orr- és szemtünetek terén.
(Forrás: Galenus)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
