Hiába bújunk a takaró alá, a kis vérszívó ott zümmög a pléd felett, s csak arra vár, hogy kidugjuk valamelyik testrészünket, s belemélyeszthesse „fogait”…
A múltkor már részleteztük, hogy a hím szúnyog rövid életű, nem szívja vérünket, s létezése célja a párzás. A nőstény ellenben vérre szomjazik (hogy a petéi kellő tápanyaghoz jussanak), és szikékkel, kampókkal, szívócsövekkel ellátott tűi segítségével csapolja meg a madarakat, s az emlősöket. Vannak, akiket annyira nem érint ez a téma, mert furcsamód ritkán csípik meg őket a szúnyogok. Hogy miért van ez? Kit és miért szeretnek ezek a bosszantó rovarok? Nézzük csak!
2004-ben végeztek egy kutatást, melyből az derült ki, hogy a nullás vércsoportot jobban szeretik a szúnyogok. A leszállás 83,3 % volt a nullás vércsoportúaknál, s 46,5 % az A vércsoportúaknál. Az izzadságunkban van egy kémiai nyom, amely elárulja, hogy milyen vércsoportba tartozunk. Az emberek 15 %-ának hiányzik a verítékéből ez az "adat", ezért őket elkerülik a szúnyogok.
Az edzés és a verejték szintén vonzó a szúnyogok számára. Ha komolyabb fizikai mozgást végzünk, akkor a termelődő tejsav miatt felfigyelnek ránk a nőstények.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/07/23/ki-a-szunyog-idealis-aldozata/
Nem szeretné, ha megcsípné egy szúnyog Önt vagy gyermekét? Netán már meg is csípte?
Érdekődjön a PatikaPlus Gyógyszertárakban a megoldásról!
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
