Akik korábban képtelenek voltak rávenni magukat a szabadban végzett mozgásra – általában azok is kedvet kaptak hozzá az utóbbi hetekben / hónapokban. Már csak azért is, mert testedzés céljából ki lehetett lépni a négy fal közül. A futás pedig éppen az a sport, aminek jót tesz az egyedüllét, és amihez egy jó cipőn kívül szinte semmi másra nincsen szükség.
Most, hogy a korlátozások igencsak enyhültek, sokan döntöttek úgy, hogy nem hagynak fel a futással. Viszi őket a lendület, a hév, s persze a csodás időjárás is
Futni lehet egyedül – és társaságban is. Valaki úgy érzi jól magát, ha senki sem zavarja meg futás közben, míg mások úgy tartják, hogy a családtagokkal / barátokkal való közös futásnak különleges feelingje van. Vannak, akik zenét hallgatnak, miközben róják a kilométereket, s akad olyan is, akit kifejezetten zavar a zene, mert úgy véli, hogy „kiejti a ritmusból”.
Egy azonban közös bennük: mindenkire vonatkozik néhány alapszabály, melyet érdemes betartani, ha futni szeretnénk.
„Orvos vagyok, tüdőgyógyász és Buteyko légzésterapeuta. 68 évesen magam is rendszeresen űzök többféle sportot, beleértve a futást is. Így orvosi szemszögből nézve – saját tapasztalataimmal is alátámasztva – tudok tanácsot adni a sérülésmentes, valóban közérzet- és állóképesség-javító futáshoz. Azért, hogy a mozgás tartós örömforrás legyen, az egészség forrása.” – kezdte beszélgetésünket dr. Kovács László.
Az orvos szerint az egyik kulcsszó - különösen kezdők számára - a fokozatosság.
Ez egy fontos, mindenképpen betartandó szabályt jelent: egyrészt a sérülések elkerülése miatt, másrészt azért, hogy a szív- és érrendszernek, a keringésnek, a légzésnek, a mozgásszerveknek legyen idejük alkalmazkodni a növekvő terheléshez.
Aki valamilyen krónikus betegségben szenved (például elhízott, magas vérnyomással küzd, cukorbetegség miatt kezelik…), annak ajánlott kikérnie kezelőorvosa(i) tanácsát, s alaposan kivizsgáltatnia magát, mielőtt rászánja magát a rendszeres mozgásra.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
