Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.
A növényről
A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.
A növény hatása
A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.
Kinek ajánlott?
A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást.
Mikor nem ajánlott?
Fontos, hogy 8 hétnél tovább ne használjuk, ha a tünetek nem enyhülnek, akkor forduljunk szakemberhez.
A kasvirágtartalmú készítmények szedése nem javasolt immunszupresszív terápia (pl. szervátültetés utáni állapot) esetén, illetve krónikus progresszív és autoimmun betegségekben (pl. sclerosis multiplex, HIV-fertőzés, leukémia) szenvedőknek. Terhesség és szoptatás idején, valamint egy év alatti gyermekek számára sem ajánlott.
(Szerző: Fekete Orsolya gyógyszerészhallgató )
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
