Amikor a szívünk ver, elektromos jelek késztetik összehúzódásra. A szívritmuszavar, másképpen arrhytmia, az elektromos impulzusok bármilyen jellegű megszakadását, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Ilyenkor a szív összehúzódásait koordináló elektromos jelek nem működnek megfelelően, elveszítik szabályos ütemüket, a szív nem pumpálja elég hatékonyan a vért.
Szívritmuszavarra utalhat
• a mellkasi remegésérzés,
• mellkasi fájdalom,
• túl gyorsan, vagy túl lassan verő szív,
• szédülés,
• légszomj.
Egyes eseteiben előfordulhat azonban, hogy semmilyen panaszt nem okoznak, a betegek egyáltalán nem észlelik a tüneteket, csak rutinvizsgálat során derül fény meglétükre.
A szívritmuszavarnak számos típusa van, melyek közül a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar a pitvarfibrilláció. A pitvar elkezd rendszertelenül összehúzódni, a vér egy része visszamaradhat a pitvarokban, ahol összegyűlve megalvadhat, és vérrög képződhet. A keletkezett vérrög a szívüregből a véráramba jutva az agyban stroke-ot, míg más szervhez érve érelzáródásokat okozhat. A pitvarfibrilláció a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője.
A pitvarfibrilláló betegek terápiájában különösen nagy jelentősége van a stroke megelőzésének, hiszen ez a ritmuszavar ötszörösére emeli az elzáródásos stroke előfordulását. Véralvadásgátló készítmények alkalmazásával megakadályozható a stroke-ot okozó vérrögök képződése, és ez által az agyi érelzáródások kialakulása. Ezért fontos rendszeresen felkeresni a kezelőorvost. Ez a legbiztosabb a szélütés kockázatának csökkentésére.
(Forrás: Galenus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
