Az emberi testet több százmilliárd sejt alkotja. Ezek 98 százaléka csak a testen belüli térrel áll kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint a sejteket közvetlenül körülvevő folyadéktér, azaz a sejtek közötti állomány. Ez az, amit a szervezet belső környezetének nevezünk. Ebben a térben kell biztosítani azokat a körülményeket, amelyek mellett zavartalanul bonyolódhatnak le az életfolyamatok.
A belső környezet paramétereinek vizsgálatakor kerül előtérbe az izovolémia fogalma, vagyis a szervezet optimális folyadékszintje. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is. A csecsemők testének például kb. a 70 százaléka víz. Ez az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos. A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályzásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 l), a sejt közötti szövetekben (8 l) és a sejteken belül (30 l).
Az alacsony folyadéktartalom következményeit a legtöbb időskorú ember ismeri: a bőr ráncosodik, az izomzat sérülékeny lesz, a csontok törékenyek. Az izmok, inak, szalagok, valamint a bőr rugalmatlanná válik a csökkenő folyadékmennyiség miatt, így ezek a részek gyakran meghúzódnak vagy elszakadnak.
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2016/11/10/testszobraszat-izovolemia-avagy-igyunk-elegendo-folyadekot/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
