Az inzulint a hasnyálmirigy állítja elő és az anyagcseréért felel, azon belül is leginkább a cukoranyagcserét szabályozza – feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot, amelyből így energia keletkezik. Akkor beszélünk inzulinrezisztenciáról, amikor a szervezet termel ugyan inzulint, de a sejtek ennek ellenére nem képesek a cukrot megfelelő módon felvenni, ezáltal megemelkedik a vércukorszint, így hosszabb távon 2-es típusú diabétesz is kialakulhat.
Tünetek és kockázati tényezők
Az inzulinrezisztencia a cukorbetegséghez hasonlóan alattomos állapot lehet. Nincsenek speciális tünetei és nincs rá kifejezett szűrési program, így akár hosszú ideig is lappanghat észrevétlenül. Azoknál az embereknél alakul ki nagyobb eséllyel a betegség, akiknél az alábbi genetikai vagy életmóddal összefüggő kockázati tényezők fordulnak elő: elhízás – különösen hasi elhízás, mozgásszegény életmód, magas szénhidrát bevitel, dohányzás, terhességi cukorbetegség, nem alkoholos zsírmáj, policisztás ovárium szindróma, előrehaladott életkor, hormonális rendellenesség, alvási zavarok.,4
Hogyan előzhető meg az inzulinrezisztencia?
Vannak olyan kockázati tényezők, mint például a genetikai faktorok, amit nem lehet befolyásolni. Azonban lehet tenni lépéseket annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. Ezen lépések kulcsfontosságú szerepet játszanak a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásánál is. A tudatos életmódváltás, rendszeres testmozgás és a plusz kilók leadása hozzájárulhatnak a vércukorszint egyensúlyban tartásához. Törekedni kell a fokozatosságra, mert az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázata leghatékonyabban a lassú, fenntartható változások végrehajtásával csökkenthető. Szakaszosan kell felépíteni a fizikai aktivitást, étkezésenként pedig hétről-hétre egy- egy összetevőt javasolt lecserélni egy egészséges, alacsony szénhidrát tartalmú alternatívával.
Az inzulinrezisztencia megállapítása terheléses cukorvizsgálattal mutatható ki. Célzottan általában olyan betegségeknél vizsgálják, mint a meddőség, PCOS vagy bőrgyógyászati problémák. Jó hír viszont, hogy ha időben felismerték az állapotot, akkor tudatos életmódváltással van esély visszafordítani a kórállapotot és akár meg is előzhető a cukorbetegség kialakulása.
Ehhez fontos, hogy a beteg szigorúan betartsa a dietetikus által előírt diétát, megszabaduljon a súlyfeleslegétől és állapotának megfelelő rendszeres fizikai aktivitást végezzen, melyet szükség esetén egyeztessen kezelőorvosával. Táplálkozásnál javasolt előtérbe helyezni az alacsony glikémiás indexel rendelkező és magas rosttartalmú élelmiszereket, továbbá kerülni az olyan élelmiszereket, mint például a fehérliszt, és a finomított cukor.
Szerencsére a betegeknek akkor sem kell kétségbeesniük, ha későn ismerik fel az inzulinrezisztenciát vagy a 2-es típusú cukorbetegséget. A mai innovatív terápiáknak köszönhetően teljes életet lehet élni cukorbetegséggel. Az érintettek számára elérhetőek az injekciós készítmények mellett szájon át szedhető gyógyszerek is, melyek hozzájárulnak a betegek életminőségének javításához. Természetesen az előírt terápia mellett itt sem elhanyagolható a tudatos és egészséges életmód kialakítása.
Testünk sokszor nehezen beazonosítható jeleket küld, ezért bármilyen szokatlan tünetet vél felfedezni önmagán, ne törődjön bele, forduljon orvoshoz, mert ezzel olyan komoly betegségek kialakulását is megelőzheti, mint például a cukorbetegség.
(Forrás: Galenus)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
