Az alábbiakban összegyűjtöttük a helyes gyógyszerbelégzéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat.
Tanácsok a gyógyszerbelégző eszközök használatához
• Fújja ki a levegőt!
A gyógyszerbelégzés előtt, amennyire csak lehet, ki kell fújni a levegőt!
• Végezzen mély belégzést!
Felületes belégzéskor a hatóanyag nem jut le a légutakba.
• Gyógyszerbelégzéskor döntse hátra a fejét!
A levegő útja a tüdő felé a garatban egy éles kanyar ral kezdődik. A fej hátradöntésével a ka nyart ki egyenesítjük, és így a gyógyszer könnyebben tud továbbhaladni a tüdő fe lé.
• Szájon át szippantsa be a gyógyszert!
Gyakran előfordul gyermekeknél, de idősebb betegeknél is, hogy az eszközt az ajkaik közé veszik, majd az orrukon át vesznek levegőt. Ilyenkor nem jut gyógyszer a légutakba.
• A mély belégzés végén 10 másodpercig tartsa vissza a levegőt!
Miután leszívtuk a gyógyszert a légutakba, időt kell adni neki, hogy lerakódhasson a nyálkahártyára. Ha azonnal kifújjuk a levegőt, az zal együtt a gyógyszer bizonyos hányada is kiszökik.
• Gyógyszerbelégzés után öblítse ki a száját!
A gyógyszer egy része még a legjobb belégzési technika esetén is a szájüregben és a garatban rakódik le, ahol helyi mellékhatásokat (rekedtséget, köhögést, szájpenészt), illetve lenyelve, majd az emésztőrendszeren át a vérkeringésbe jutva általános mellékhatásokat okozhat. Ezek a gyógyszerbelégzést követő szájöblítéssel és gargalizálással egyszerűen megelőzhetők.
Tanácsok a hajtógázos gyógyszerbelégző eszközök használatához
• Rázza fel a tartályt!
A tartályt elhagyó permetben a hatóanyag mennyisége elsősorban a hörgőtágítók esetén ingadozhat, és kiszámíthatatlanná válik, ha a tartályt akár csak egyszer is elfelejtik felrázni. Ezért célszerű minden hajtógázos gyógyszerbelégzőt felrázni a használat előtt.
• Nyomja meg, és azonnal szívja be a permetet!
A gyógyszer hatékony belélegzéséhez alapvetően fontos a szelep működtetésének és a belégzés megkezdésének az összehangolása. Ha a tartályt a belégzés megkezdése előtt megnyom juk, a gyógyszer egy része a másodperc tört része alatt lecsapódik a szájüregben.
Másik része álló ködöt képez, amely a késve megkezdett belégzéssel még levihető a légutakba. Ha jóval a belégzés megkezdése után hozzuk működésbe a tartályt, akkor
nem, vagy alig ma rad hely a tüdőben, ahová a gyógyszert beszívhatnánk.
• Lassan szívja be a gyógyszert!
Az adagolós aeroszolt elhagyó gyógyszerpermetből lassú és mély belégzés esetén jut le a legtöbb a légutak mélyére.
Tanácsok a porbelégző eszközök használatához
• Aktiválás után ne forgassa!
A porbelégzőt aktiválás után nem szabad lefelé fordítani, mert kiszóródhat belőle a belégzésre előkészített, kiadagolt por.
• Ne fújjon bele az eszközbe!
Amikor gyógyszerbelégzés előtt kifújja a levegőt, ügyeljen arra, hogy ne fújjon bele az eszközbe! Egyrészt elfújhatja a belégzésre előkészített por egy részét, másrészt pedig a kilélegzett levegőben lévő pára hatására összetapadhat a gyógyszerpor.
• Szorosan zárja körül az ajkaival a készülék szájrészét!
Belégzéskor komoly szívóerőt csak akkor tud kifejteni, ha rendesen a szájába vette az eszközt.
• Szívja, amilyen gyorsan és erősen csak tudja!
A porbelégzőből csak akkor jönnek ki a gyógyszerszemcsék, ha azt a be teg kellő erővel szívja. Ezért – szemben a hajtógázos gyógyszerbelégzővel, ahol a jól időzített, lassú, mély belégzésen van a hangsúly – a porbelégzőt gyorsan és erősen kell szívni.
• A porbelégzőt ne tárolja a fürdőszobában!
Különböző mértékben, de idővel mindegyik porbelégző gyógyszerleadását rontja a levegő páratartalma, ezért nem tanácsos ezeket az eszközöket magas páratartalmú helyen tárolni.
(Forrás: Dr. Rónai Zoltán / PatikaMagazin)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
