Szlávik János a koronavírus-fertőzés lefolyását súlyosbító rizikótényezők közt elsőként az életkort említette. Kiemelte: a betegség miatt Magyarországon elhunyt nők átlagéletkora 81 év, a férfiaké 77 év, azonban a főorvos tud olyan 102 éves emberről is, aki maradványtünetek nélkül gyógyult fel, sok idős ember pedig tünetmentesen, vagy rendkívül enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget.
A főorvos a rizikócsoportba tartozók között említette még a valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket, a tüdőbetegeket, kiemelve a COPD-seket, a dialízisre szoruló vesebetegeket, és a cukorbetegségüket inzulinnal kezelőket. Szintén nagy kockázatnak vannak kitéve a daganatos, sugárkezelt betegek, vagy az extrém mértékben elhízottak, illetve a különböző autoimmun betegséggel élők.
Kitért arra: a magas vérnyomás önmagában nem jelent rizikófaktort, egy jól beállított vérnyomással nem lesz súlyosabb állapotban a beteg koronavírus-fertőzés szempontjából. Cáfolta azt a téveszmét, hogy az egyik leggyakrabban használt vérnyomáscsökkentő esetleg súlyosbítja a betegség lefolyását. Egyben arra kérte a magas vérnyomásban szenvedőket, ne változtassanak az orvos által beállított gyógyszerszedésen.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://koronavirus.gov.hu/cikkek/infektologus-foorvos-az-idosek-fokozott-veszelynek-vannak-kiteve
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
