Hogy miért, arra dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája ad választ.
A tartós, nagy melegek a közhiedelemmel ellentétben nem emelik meg a vérnyomást, épp ellenkezőleg, csökkentik azt. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a vérnyomás gondokkal küzdők fellélegezhetnek, hiszen ingadozó, vagy alacsony vérnyomás esetében a nagy meleg rosszulléttel és ájulással is járhat. Amennyiben úgy érzi, szédeleg, és el fog ájulni, akkor feküdjön a földre, és a lábait polcolja fel magasra, megkönnyítve a vér áramlását az agy felé. Ugyanígy, ha ájult emberen szeretne segíteni, akkor a lábait emelje a test vonala fölé!
|
Így tároljuk és szedjük gyógyszereinket a nagy melegben Nem árt, ha tudunk róla, hogy bizonyos készítmények fényérzékenységet okozhatnak, és a nem megfelelően tárolt gyógyszerek a nyári hőségben hatástalanná válhatnak. |
Természetesen magas vérnyomás betegség esetén is kitágulnak a vérerek a hő hatására, ám a hipertóniásoknál az érfal nem elég rugalmas az ilyen tágulásokhoz, így nem tudja követni a hőség miatti ideális állapotot, ráadásul a nagy tágulat miatt életbe léphet egy olyan szabályozás, reflex, ami védekezésképpen érösszehúzódást indít el- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
| Sokan nem tudják, de a nagy kánikulákban a gyógyszerek dózisán meglehet, módosítani szükséges, illetve a fokozott figyelem is ajánlott. A hipertónia ugyanis – főleg hőséggel párosítva – fokozza a szívproblémák kialakulásának valószínűségét, ráadásul a jelentős vérnyomás ingadozás, és a nagyobb vérnyomás emelkedés a károsodott érrendszerben agyvérzéshez vezethet, valamint a besűrűsödött vér és a lassult keringés trombózist is okozhat. |
Ha már a hőség ellen nem is lehet tenni, azért hipertónia esetén fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre. Ez persze az egészséges emberekre is igaz, de a betegeknél emellett az is fontos, hogy egyszerre ne igyanak túl sokat, hiszen az is megterhelő lehet a szervezet számára. A legideálisabb az óránkénti tudatos folyadékpótlás.
Ráadásul a magas vérnyomás esetén alacsony nátriumtartalmú ásványvíz javasolt, hiszen a szervezet a vízzel káliumot és nátriumot is veszít az izzadás során. A pótlása só bevitellel oldható meg, csakhogy hipertónia egyik kiváltó oka sokszor éppen a túl sok só, ezért javasolt inkább az ásványvíz fogyasztása.
A magas vérnyomás esetén a nagy melegben érdemes a kezelőorvossal is konzultálni, hiszen ahogy már említettük, a beállított adagok változtatására is szükség lehet, ráadásul a szakember arra is felhívhatja ekkor a figyelmet, hogy egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatása megváltozik, ha a folyadék bevitel kisebb a szükségesnél.
A nyár természetes velejárója a kánikula, így ez ellen nem lehet tenni, és ha csak nem akar egész nap a hűtött szobában üldögélni, akkor érdemes betartani néhány alapszabályt, amivel megelőzhetőek a nagyobb problémák.
Forrás: PatikaMagazin
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
