A fejbőr különösen érzékeny a hőmérséklet hirtelen történő változásaira, a szélre, és a páratartalom ingadozására. A téli hónapokban kifejezetten intenzív igénybevételnek van kitéve, hiszen ilyenkor nemcsak a (számára) kellemetlen időjárással kell megküzdenie, hanem annak másodlagos következményeivel is. Ilyen például a gyakori hajszárítás: nyáron, meleg időben általában hagyjuk, hogy a hajunk természetes módon száradjon meg, esetleg a napsugarak segítségével, télen viszont minden alkalommal hajszárító után nyúlunk, mely egyáltalán nem kedvez a se a fejbőrnek, se a hajszálaknak.
Ha már hajmosás: az, hogy milyen gyakran kell hajat mosnunk, az függ a fejbőr zsírosságától (mely egyénenként változó), az izzadástól (amit befolyásolhat az, hogy sportol-e az illető, hiszen edzés közben erőteljes verejtékezés alakulhat ki), a kozmetikai szerektől, s attól is, hogy milyen gyakran érünk a fejünkhöz (aki egyfolytában a haját „pöndöríti” az ujjai között, vagy a haját tűrögeti, az több „piszkot” visz fel rá).
Az optimális hajmosási gyakoriság heti egy-két alkalom.
Egy fehérvári fodrásztól, Varga Barbarától megtudtuk, hogy nem ajánlott olyan sampont használni, mely balzsamot is tartalmaz, mivel ezek a samponok nem tisztítják meg rendesen a hajat a szennyeződésektől. A samponnak az a célja, hogy eltávolítsa a szennyeződést, a balzsam viszont „bezárja” a hajszálakat. E kettő kombinációja egyetlen szerrel sosem lesz hatékony! Fontos továbbá, hogy olyan sampont válasszunk, amelyben nincsen szulfát, szilikon és parabén.
"A balzsamot minden hajmosás után ajánlom mindenkinek, mert puhává és fényessé varázsolja a hajat és megvédi a hajvéget a töredezéstől. A balzsamból igazából csak a hajvégekre kell tenni, mert ott sérül legjobban a haj.” – mondta Barbi – „Az olajok pedig plusz védelmet biztosítanak. A növényi olajok, a kókuszolaj és a ricinusolaj nagyon hasznos, és lehet őket alkalmazni hajmosás előtt is, ha nehezen tudjuk kibontani a hajunkat. Hetente egyszer hagyjuk a hajunkon az olajat 20 percig, és az eredmény csodás lesz!”
Figyeljünk arra, hogy hajöblítéskor langyos vizet használjunk, ne forrót, mert a meleg víztől kitágulnak a fejbőrön az erek, amitől fokozódhat a faggyútermelés.
Ha zsírosodásra hajlamos a hajunk, akkor vegyünk 1/3 csészényi kamillát/csalánt/citromfüvet/vagy bojtorjánt (illetve ezek keverékét), forrázzuk le ¼ liter vízzel, hagyjuk hűlni negyedórát, majd szűrjük le és hajmosás után öblítsük le vele a hajunkat.
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
