A fülzsír biztosítja, hogy a fül érzékeny bőre ne száradjon ki, savas kémhatásával védi a hallójáratot a kórokozóktól, így a fertőzésektől. Fülzsírra tehát szükségünk van, ám a termelődése nagyon eltérő lehet. Különböző bőrtípus, életkor, hormonhatás, külső hőmérséklet, életmód nagyon befolyásolhatják, hogy mekkora mennyiségben termelődik. Ha valaki hajlamos a túlzott fülzsírtermelődésre, akkor gyakrabban jelentkezhet füldugulás, amikor az összegyűlt fülzsír halláscsökkenést okoz – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.
Ha a strandolás során fülbe jutott víz miatt a fülzsírdugó beduzzad, és a víz nem tud távozni, akkor a fülben rekedve nemcsak zavaró, hanem fertőzések melegágyát is képezheti. A megfelelő fültisztítás tehát nagyon fontos, ám nem mindegy, hogy mivel történik.
A legtöbben még ma is fültisztító pálcikát használnak arra, hogy a felesleges fülzsírt eltávolítsák. Sokan problémamentesen végzik ezt évek óta, ám a fül-orr-gégészek már sok ebből eredő problémával találkoztak a rendeléseken.
A pálcikáról leeső vatta a hallójáratban marad, a pálcával könnyű felsérteni a hallójárat érzékeny bőrét, a hámsérülés pedig megkönnyíti a kórokozók bejutását. Leggyakrabban azzal találkozunk, hogy a tisztítás során nem kikerül, hanem beljebb tolódik a fülzsírt, így segítjük több réteg egymásra rakódását, a fülzsírdugó kialakulását.
A patikákban különböző fültisztító készítményeket kaphatunk, amelyek a tájékoztató szerint a fülben lévő fülzsírt feloldják, ezáltal megkönnyítik az eltávolítását, így elkerülhetjük a fültisztító pálcika veszélyeit. Fontos azonban, hogy nem érdemes vizes alapú készítményt választani erre a célra, hiszen a vízzel nem tudjuk feloldani a zsírt. A paraffin olaj könnyen elérhető, a fülbe csepegtetve ezzel jó eredményeket tudunk elérni.
A fülgyertyázás során egy speciális gyertyát helyeznek a fülbe, arra ügyelve, hogy a lecsorgó viaszt felfogják. A módszer kedvelői szerint, az égő gyertya melegíti, így feloldja a fülben lévő fülzsírt, illetve megkönnyíti annak eltávolítását. A gyertyákat bárki beszerezheti, otthonában is elvégezheti a „kezeléseket”.
Sajnos így előfordulhat, hogy épp ellenkező hatást érnek el vele, vagyis a fülzsír még beljebb nyomódik. Gyakran a fülgyertya használata után egy finom, ámde igen nehezen eltávolítható réteg is lerakódik a hallójáratba, a dobhártyára, és ekkor már csak a fül-orr-gégész tudja eltávolítani a kialakult fülzsírdugót.
Első hallásra drasztikusan hangzik, hogy a hajszőkítéshez használt hidrogén-perixid oldattal tisztítsuk a fülünket, ám ez a módszert is több internetes fórumon ajánlják a makacs fülzsír hatékony eltávolítására. Az enyhe habzó folyadék a beszámolók alapján feloldja a fülzsírt, ami ezt követően egy törölköző segítségével könnyen eltávolítható. Hogy mit gondol erről a szakember?
Szerintük nagyon veszélyes lehet ezt a vegyszert ilyen módon használni, bár nagyobb hígításban bizonyos megbetegedések esetén ez bizonyos orvosi beavatkozások része, de mindenképp a szem ellenőrzése mellett kontrollálni kell az oldat eltávolítását is, ezt pedig otthon nyilván senki nem tudja megtenni.
Aki hajlamos a fokozott fülzsír termelődésre, ügyeljen rá, hogy legkésőbb az utazás előtt fül-orr-gégészeten kérjen fültisztítást. Így az említett kellemetlenségek megelőzhetők és biztos, hogy egyik házi praktikával sem teszünk kárt magunkban. A rendelőben végzett fülmosás során az orvos testhőmérsékletű vizet fecskendez a fülbe, mely a fülzsír mögé jutva kisodorja azt. Szükség szerint a fülmosás előtti 1-2 napban paraffinolajos csepegtetést ír fel, mely fellazítja a fülzsírt, így megkönnyíti az eltávolítását a fülmosás során.
A fülmosás után ellenőrizni kell a dobhártya és a hallójárat épségét, hogy a hallójáratból sikerült-e maradéktalanul eltávolítani a zsírt, vagy/és a váladékot. Ez az a momentum, ami miatt semmikép nem javasolt a hallójáratot otthon mosni, piszkálni, mert senki nem tudja kontrollálni a tevékenykedése utáni állapotot! Vigyázzon, ne okozzon saját magának hallójárati gyulladást, vagy dobhártya sérülést!
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
