A hideg hónapokban megnövekszik a hirtelen szívhalál esélye, illetve megnő a szívinfarktusok száma is. Arról kérdeztük, Dr. Vaskó Pétert, a Kardioközpont kardiológusát, hogy miért jelent problémát a hideg idő, és milyen figyelmeztető jeleket kell komolyan venni annak érdekében, hogy elkerüljük a súlyos szív- és érrendszeri károsodásokat.
Kutatások kiderítették, illetve orvosi tapasztalatok is igazolják, hogy a hideg hónapokban növekszik a szívinfarktusok száma, illetve a hirtelen szívhalál esélye. Mivel az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az ereink – köztük a szív artériái is –, ennek következtében csökken a szívizmok vérellátása. Hidegben összehúzódnak az erek a bőrben és a testfelszín közelében is, így a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa.
Ha valakinek beteg a szíve, ez már megterhelő lehet számára. A következmény sajnos, a görcskészség növekedése miatti szorító mellkasi fájdalom, (angina pectoris), a trombózishajlam fokozódása, a hirtelen szívhalál, és a szívizomelhalással járó súlyos, életveszélyes állapot, a szívinfarktus kialakulása.
A szívroham legjellemzőbb tünete, a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, vagy nyomás a szegycsont mögött, mely átterjed a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére. A fájdalom mellett teltségérzet is jelentkezhet. Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham másik általános jele, ezen kívül légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek fordulhatnak elő.
Ha ezeket a tüneteket érzi, rögtön hívja a mentőket (104)! Ilyen esetben haladéktalanul kardiológiai centrumba kell menni, ahol megkezdik a keringés helyreállítását, az elzáródott szakaszon. Minél hamarabb történik meg ez a beavatkozás, annál nagyobb a túlélés esélye és a maradandó egészségkárosodás veszélyének az elkerülése.
A legfontosabb, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és azonnal orvoshoz forduljunk. A kardiológiai vizsgálat során nyugalmi, illetve terheléses EKG vizsgálattal, Holter vizsgálattal (24 órás EKG), illetve szívultrahanggal figyelik szívünk állapotát, és monitorozzák a lehetséges elváltozásokat.
A megfelelő diagnózis alapján állítja fel a kardiológus azt a terápiát, amellyel megelőzhetők a súlyos szív- és érrendszeri katasztrófák, illetve jelentősen javítható szívünk állapota. „Természetesen a rendszeres szűréseken kívül, kiemelendő a megfelelő életmód fontossága is a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.
(Forrás: Galenus)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
